Ez se jó
Több esélyed volt, mint bárkinek, de te nem szóltál a nincs-mihez, és most se szólsz. A napok szállnak, mint távirat, el?zöm minden vágyamat, s bezárom jól az álmodót. Látod, most úgy van, hogy nem merek. Nem merek már bízni [… Tovább]
TAVASZVARÁZSLÓ
Abraka-dabra! Nyíljon a barka! Szálljon a fecske, Fel az egekbe! Abraka-dabra! Hulljon a barka! Nyíljon a bimbó, Szálljon a hintó! Hozza a tündért, Várjuk a jöttét! Zöldelljen pázsit! Kis nyuszi fázik. Abraka-dabra! Napsugarakra, Járja [… Tovább]
Kicsi másom
(unokámnak) Apró lényed fénye éltet, azúr ég vagy, kék igézet, megvalósult álom, pöttöm boldogságom! Szivárványszín valóságod, bársony fényű pillantásod mindörökre vágyom, átöleli álmom, édes, kicsi másom! Szemed tükre kék, tiszta tó, kacagásod muzsikaszó, andalító éden, napsugaram, [… Tovább]
Két nő
Részlet a KÉT Nő című regényből * Kora este volt, amikor Kiskirályházára értem. Szeptember közepét írtunk, a nappalok még melegek voltak, esténként azonban érződött már az ősz figyelmeztető hűvöse. Egy szál ingben voltam, eszembe jutott, hogy a zakómat benn [… Tovább]
Fohász
akár a Föld hátán ütemre forgó évszakok homokszem-létű ember – gyermek anya és nő is – úgy vagyok voltam bár májusra ébredő szivárvány – létcsoda lettem a forduló idővel ostoba – perzselő nyári láz után vacogó [… Tovább]
Néz?pont váltakozás
Véleményed változásának ütemére Változott a sepr? mozgása Amint a testedbe zuhant Tudatod morzsáit igyekeztél Összeterelni … Gyomor tájékon Kellemes teltség érzettel Csendesen vizualizáltad Csontjaid látványát Egy lakossági hulladékudvarban
Ringató
Hátad mögé hömpölygött a fény, életre kelt kecses alakod, lelkembe osont a remény, hogy szerelmem tüzét tán újra megfogod. Valóra pezsdítsz, mint akkor, széttárod nemes titkaid – bölcs testem, mint vad kalandor, benned üvölti bús vágyait. …majd kioltva hozzám [… Tovább]
VILLAMOSOK ÉS BUSZOK
Elmélkedés egy pécsi buszmegállóban. VILLAMOSOK ÉS BUSZOK – a pécsi villamos emlékére – (1913-1960) A villamos mit vitt hajdan? Báltermek elfelejtett táncait. Kötények s cselédruhák ráncait. Selyemkeszty?t és díszes kalapot. Kardcsillogást, finom szivar illatot. Szekérzörgést, mozdonyok füstjeit. A [… Tovább]
A görög naszád
"Szélcsönd van. Ilyenkor arany fürtjeitnem libbenti a szell?, fehér vállánnyugszik a fonat; mosolyát elrejti,úgy hajolja át szelíden a párkányt;vajon rólam szövi mereng? álmát? S a kedves dalt mintha most is hallanám,suttogják az ithakai ligetek,h?s árnyékuk csalogat, mint hajdanán,bár fehér habok [… Tovább]
Nelli monológja
Nagyanyám megmondta, a kalapos emberek csak bajt hoznak reánk, és messzir?l kerüljem el ?ket, de hát ki hallgat az öregekre * Minden bajunk akkor kezdődött, amikor az a kalapos ember bejött az udvarunkra. Nagyanyám megmondta, a kalapos emberek csak [… Tovább]
szezonális hangulatok
– mindig – hezitálás ésfolyton visszakanyarodáshozzádaztán két nap nélküledhét megint veledés néha már azt iselhiszemhogy végre túljártammindenki eszénmikor azt mondommár kicsit sem szeretlek. *** nincs és nem is lesz sohaolyan hogy nélküledörök és kifogyhatatlan vagymég akkor is ha reggelente arra [… Tovább]
Avar alatt
Mert az ember fiatalon, lázadón annyi mindent akar, s aztán rájön, hogy az avar mindent eltakar. Ã??sszel nyálkásan, nyúlósan szépen belerohad a talajba. Ma már elporladtak a csontok is az avar alatt, mégis van, kinek emlékezetében bántón sejlik [… Tovább]
különös mosoly…
… fekszems szememre nem jön az áloma Hold fényébenarcod látom –Mondd:Te vagy? s tudomnem felelsz nem vagy máritt e világon egyetlen mozdulatutolsó lélegzetkülönös mosolyarcodon megmaradt-még ma is látomha szememre nem jön az álom…
Tükör®regény – 20-21. fejezet
Ez a könyv: kettő az egyben! Egy történet két asszonyról, akiknek a sorsa egy véletlen folytán pár pillanatra összekapcsolódott s ettől kezdve életútjuk hol párhuzamos, hol érinti egymást.* 20. fejezet Örökség Julka alig aludt az elkövetkező éjszakán. Sehogyan [… Tovább]
Feladom
mosolyod gödrében golyót kapott s elesett utolsó katonám – a háborúnak vége feladom fehér zászlómat félve meglobogtatom szemed tüzében elégni – otthagyom
Lennék én
* Lennék én porszem Kabátod ujján Elszáradt kóró Kertednek alján Napfény, vagy harmat, S fürdő vized is Elárvult gyermek Kinek semmije sincs Megsárgult papír, Ha írni akarsz Ágyad melegében Hófehér damaszt Távoli, halk nesz Mit hozzád visz a szél [… Tovább]