Véleményed változásának ütemére Változott a sepr? mozgása Amint a testedbe zuhant Tudatod morzsáit igyekeztél Összeterelni … Gyomor tájékon Kellemes teltség érzettel Csendesen vizualizáltad Csontjaid látványát Egy lakossági hulladékudvarban
Reggel a kádban MERENGVE mozdulni látszott valami a víz koszos felszíne alatt, megdöbbenve ismertem fel, saját lábujjaimat. Mikroszkópjai fölé görnyedve, baktérium tenyészeteit bámulja egy agyonhajszolt ember, fel se t?nik neki görcsbe ránduló lábujja. Megpördül körülötted a Világ, pipiskedve [… Tovább]
Alkalmanként egy csésze kávé mellett ücsörögve Cigarettád füstjéb?l szöv?d? fátyol alatt Némaságba burkolózott hangszálaink társaságában Pislantásod hatalmas robaja hasít elmémbe Egy sötét gonosz zugba mely nem hisz semmiben Számba csusszanó nyelved nedves érintése fagyos
Nézlek téged Ártatlan arcodra Lassanként kiül? Kaján mosolyod Ahogy az öledben Doromboló macska Hasát simogatod Látom a gerinced Tarajos hullámain Végig szörföl? Izzadtságcseppet miként A szemed sarkában Reszket? könnycseppet A borzas sz?rgolyó Után ered Tekinteted lényege Az öledbe [… Tovább]
Újabb ördögök kísértenek mintha nem lenne még elég, néha elhagynak, hogy többen térhessenek vissza keblemre most vad dühükb?l kovácsolt amorf lánccal gáncsolják ki a rám tör? hatalmas leviatánt újabb rohamra indulnak a szobámban legyesked? elefántok ellen, az én ?R [… Tovább]
ingemen fehér bor mely elt?nik a következ? mosáskor mélabú honolt szivemben mikor találkoztunk örömömben leemeltem egy porban fetreng? üveget a polcról te felrúgtad MERT birtokba vette a padot s ingem illúzió volt örömöm törékeny pillanat [… Tovább]
Üres hátadat bámulom Elhaló álmokba kapaszkodok Pengeélen táncol jólétünk Rabláncra f?zött csecsem?k Sorra néznek be ablakunkon ?k nem láthatják a magány Derengését illatos hajnalon Párolgó életünk hiányosságain Merengve parányi tüzet látsz Ami csupán lelked fényl? Tükröz?dése szememben [… Tovább]
Most látlak el?ször… – Kérded én mit látok? Látok egy kislányt, hajában szalag, száján mosoly. Szél simit hajába; játékosan elheveredik a földön. – Kérded mit látok még? Látok egy fiatal n?t, úgy hiszem a gyermek édesanyja, karjába emeli [… Tovább]
Legközelebb, ha Kedved támad Nyakadba kapni lábad S elfutsz a világ el?l Ne engem kérj Vigyázzak rád Legközelebb, ha Tükörbe nézel És csupán egy torz Alakot látsz Ne nekem mond Félsz magadtól Legközelebb, ha Pókhálós avarban Látod meleg [… Tovább]
Az ártatlanság álcája mögött Meleg hátadba temetem arcom Szárnyak repítenek Karjaiba zár a hajnal Tündérek játszanak csalfa Játékot agyammal Puhán hozzád bújok Szíved végtelen táncát hallgatom, tüd?d morajlását Közben eljátszok a gondolattal Hisz oly valósnak t?nt [… Tovább]
