Gábor Imre : Szél – szerelem

Este van újra,
csodás, meleg
gyertya láng mellett
ülök Veled.
Érzem a hangod,
tested ízét,
fájdalmad lágyan
morzsolom szét.
Er?d megérint,
árad, lehull, 
markomban

pár csepp
nektár lapul.
Cs?rödbe kapod,
hat már, tudom…
villanó szemed
megbámulom.
Felreppensz, prédád
rezzenve áll
sötét felh?ben
sötét madár…

Legutóbbi módosítás: 2019.10.29. @ 09:51 :: Gábor Imre
Szerző Gábor Imre 10 Írás
Gábor Imre a nevem, barátaimnak leó, próbálok elvegyülni a földlakók között, de néha elfog a kétség : lehet, hogy én vagyok Ember, és a többiek az Idegenek..? Nem tudom, és nincs is kitől megkérdezni... "Félszáz éve bolyongok ebben a diliházban, és sehol egy ápoló"