csurai zsófi : Bors és szegf?szeg

Kékségbe burkolózó

szerelem-lidércek

egyetlen egyszer sem

lennék veled, mégis

kósza kabátom

alá gyömöszöllek.

Itt vagyok

pr?d magányban, nélküled.

Hát legyen megint

örök id? mint akkor,

ott, mikor írtál

én meg egyedül álmodtalak

és már itthon sem titkolom

hogy antiszociális

b?nbe esés minden

február tizenhatodika,

mert ez a nap te vagy.

Nagy T és nagy E

rengetegszer elpróbált

kínos csendek

talán egyszer sikerül

közétek furakodnom

és majd ártatlanul mosolygok

hogy meg ne ijedj.

Szép leszek és

azt a nyakláncot

veszem magamra

aminek közepén

csepp alakú

madonna-könny fityeg

talán nem lesz több közjáték

és végre megnézhetem

milyen szín? a szemed.

Legutóbb szerkesztette - csurai zsófi