Leleszi Balázs Károly : Szívdobbanás egy ház előtt

Eljöttem érted kedvesem, virágot…
 
 
Eljöttem érted kedvesem, virágot és madarat találsz a tenyeremben,
úgy mint régen a gazdag vándorkeresked?k, akik messzi tájakról
    érkeztek
és ritka virágokat, beszél? madarakat rejtettek iszákjukba.
Nos kérlek, engedj be, régmúlt emlékeket ?rzök a szívemben,
kibújtam most a házak árnyékából, ahol úgy éreztem vékony
    karjaimban ringatlak
és mégsem vagy olyan messze, mint álmaimban egy tutaj,
amely a nagy folyam mélyén sodródik az ismeretlenbe.
Sokáig kerestelek, de nézd, most már együtt vagyunk.
Mondd eljössz-e velem, hogy újból csókjaidból meríthessek er?t?
Mondd kedvesem, elkísérnél-e oda, ahol élek, hogy szemed
    kékje fölverje az üres teret?
Kérlek ne szólj! Látom, hogy csomagolsz és mosolygsz rám.
És elindultunk a házak között, amikor az emberek nehéz
    álmukat aludták.

Legutóbbi módosítás: 2019.09.11. @ 06:47 :: Adminguru
Szerző Leleszi Balázs Károly 41 Írás
1958-ban születtem Budapesten református lelkészi családban... Fiatalabb koromban jelentek már meg verseim különböző irodalmi lapokban, 20 évnyi hallgatás után kb 5 éve újra írok. Hozzám leginkább a szakrális versek állnak közel... Az életem folyamán 4 v. 5 munkahelyem volt, jelenleg a gyermeknevelés területén dolgozom... Eddig hét könyvem jelent meg... Voltam fent, voltam lent életem folyamán; voltam hajléktalan, és vagyok most hajlékkal rendelkező - és vagyok most az rök Hajlék felé igyekvő...