Magyar Csaba : A sors könyve

A legújabb kutatások szerint sorsunk könyvét születésünkt?l magunkkal hordozzuk.

Mára az általános m?veltség részévé vált, hogy a gének hordozzák örökletes tulajdonságainkat, így felel?sek például a testmagasságunkért vagy éppen barátn?nk elb?völ? mosolyáért. A gének pedig nem mások, mint a DNS kett?s spirálján található nukleinsavakból álló szakaszok. Az azonban mindeddig egyáltalán nem volt világos, hogy vajon mi célt szolgálhatnak a DNS azon szakaszai, melyek nem kódolnak géneket.

 

 

A Texas University magyar származású biofizikus professzora Dr. Joseph Totter néhány hete egy konferencián az egész tudományos életet megrázó elmélettel állt el?. Egy információelmélettel foglalkozó kollégájával a DNS nemkódoló szakaszait tanulmányozva rájöttek, hogy ezek a korábban genetikai szemétgy?jt?nekgondolt DNS darabok valójában a géneknél is sokkalta fontosabb információt tárolnak. A genetikai kód megfejtéséhez Dr. Totter és társa statisztikai elemzésnek vetették alá a kérdéses szakaszokat és a vizsgálat során érdekes ismétl?désekre lettek figyelmesek. Az ismétl?d? szakaszok majd egyéves számítógépes analízise során derült fény a genetikai kód kulcsára, amivel azután sikerült is visszafejteni a tárolt információt.

Dr. Totter eleinte annyira megdöbbent a mintegy 800 oldalas visszafejtett DNS kód áttanulmányozásakor, hogy hetekig azt hitte valamiféle tréfáról van szó. Végül egy saját magáról vett minta kielemzése bizonyította be egyértelm?en az azóta a világ közvéleményét is felborzoló hipotézis helyességét. Totter professzor szerint ugyanis a DNS nemcsak örökletes tulajdonságainkat határozza meg, hanem ennél sokkal többet is, mindenki magában hordozza a Sors könyvét is, azaz önnön sorsának leírását. Ugyan ez a leírás naplószer?en tömören fogalmaz és nem terjed ki minden részletre, mégis rendkívül pontosan megjelöli az egyén életének legfontosabb pillanatait. Így például Dr. Totter könyvének 34. oldalán a következ? bejegyzés áll. “1974. május 16. A boltos rajtakapja, amint medvecukrot próbál elcsenni a közértben”, míg a 93. oldalon az alábbiak olvashatók. “1976. március 8: Kovács Juli nem akar csókolózni”. A biofizikus professzor a New York Times-nak adott nyilatkozatában megemlíti, hogy már egészen megfeledkezett err?l a kínos eseményr?l. A patinás újság riportere rákérdezett arra is, vajon a professzor végigolvasta-e a teljes sorskönyvét. Az egycsapásra világhírnévre szert tett kutató válaszában elmondta, hogy bár a DNS sorsunk teljes leírását tartalmazza, az információt csak a jelen pillanatig lehetséges kinyerni, így például az egy hónappal ezel?tti nyomtatás mintegy egy oldalnyival rövidebb a mostaninál.

 

 

Ha az eddigiek arra is utalnak, hogy ugyan az új felfedezés sem teszi lehet?vé a jöv? pontos kifürkészését, így is felbecsülhetetlen értékkel bír például a történészek és a társadalomtudósok számára, másrészt végérvényesen eldönti a sorsunk meghatározottságára vonatkozó vitákat.

Legutóbb szerkesztette - Magyar Csaba
Szerző Magyar Csaba 174 Írás
Már gyerekként is tudtam, hogy írni jó, mégis hosszú időre megfeledkeztem róla. Kicsit a véletlennek is köszönhetem, hogy újra felfedeztem magamnak ezt a nagyszerű játékot.