Hátsó ülésen ringatózva, félálomban szenderegve, napsugárba fürösztve arcom, ismer?s dalokat dúdolok. A tegnapokon elmerengve rátok gondolok folyton: igaz barátság melegekísér végig az úton. Nem érdekel, a térképet hogyan rajzolták mások: tudom, egyek voltunk tegnap, és hiszem, holnap eggyé [… Tovább]
Mesélj, Apa mesélj! Ahogy régen… Mi az a tet?fedés? -Kíváncsian kérdem. Tedd le a könyvet, mondj igaz meséket! -Milyen egy feln?ttnek? Mondd el, éjjel mért nem látjuk a napot? Ahogy régen… -Apa, ugye én már nagy vagyok? Mesélj, Apa mesélj, [… Tovább]
Ha színekre tépném szét a szivárványt, és ölelném egyenként magamra, szálakra a kaszált f?nek illatát, mi maradna bel?led titokban? Szótétlen fogadnád-e ajkam, mohó ujjbegyem, ha szilajon kelne szirmaidon táncra, kábult-zavartan,s vágyaimon napfény sisteregne? Tudd, ha részekre is hullna a világ,csak téged [… Tovább]
Mozdul a test, míg hallgat a lélek -elnémult világban múlik az élet Mozdul a test, míg hallgat a lélek – elnémult világban múlik az élet Csend ül az ágyon, – gördül egy könnycsepp – fájdalom szikrája ?rli a [… Tovább]
Nézd, itt vagyok, csupasz vagyok, rajtam levél már nem ragyog. Meztelenre vetkõztetve állok itt a téllel szemben. Nincs semmi dísz, sallang rajtam, látod minden ágam, gallyam. Lombom nem rejt madárfészket, nem takar be árnyam téged. Zord idõk, ha beköszönnek, hideg, [… Tovább]
Kevesen tudják, hogy a harcsát az édesvizek t?n?d? poétájának is nevezik. A költészetre fogékony alkatként szeret elhasalni a meder alján, elmerengve a világ körötte folyó dolgain. Kevesen tudják, hogy a harcsát az édesvizek t?n?d? poétájának is nevezik. A költészetre fogékony [… Tovább]
