10./3 A kis lakhelyek, k?be vájt otthonok, k?b?l, fából épült kis házak ünnepre voltak díszítve. A sár nyoma itt-ott folttal éktelenkedett a mezsgyén, a kövön, a házfalon, eloltotta a virágzó kertekben a színt, de mégis, tisztán csillogott minden a [… Tovább]
Talán szerettem volna megízlelni újra azt a csókot Ott maradni kitárt érzékekkel karjaidban, hallgatni A szívverésed, s a széthulló perceket megtartani Húnyt szempilláim könnyhintáló ága mögött. A meglopott Id?t értve térdepl?, áhítatos imádságban várni, Hogy Magadhoz kiegészülésként felemelj, míg nem [… Tovább]
A fénytelen semmiben megvetett hideg ágyban Lebegek, a világ?r közepére álmodva Magamat, egyedül, kifosztva, úgy kapaszkodva, Mintha el tudnám engedni mindenemet bátran, Hogy szétszóródjak és tiszta energia legyek, Mely gépeket mozgat meg, szíveket dobogtat föl, És Rád talál; hisz innen [… Tovább]
Csókja rebben felém, majd száll a mélaszem? égre, Szunnyadó álmából felh?permetet szór a kékbe. Pihe íze szádnak Síma tenyér ölén a légbe, Ódon gyönyört lobbant felém a napigér? fénybe. S vajon gondolnom egyáltalán miért is kéne, Hogy a fájdalom a [… Tovább]
Végre letisztult bennem a Mindenségben megbújó Csend. A fák kockásra sz?rik az úton a napsugarakat. A bennem szület?, ringató Egység magával ragad, S szemeim el?tt feltárul a teremtett, ?si Rend. Ott vagyok kívül a duzzadó levelekben, a Fényben, Megérint, s [… Tovább]
Álmomban a kezemben tartottam arcodat, És úgy csókoltuk egymást, mint miel?tt sírni szoktunk. A szemedben bújkáló fény a cirmokat Fonta koszorúba szivárványhártyádon, s mondtunk Szavakat hangtalan, csak a szívb?l formálva ?ket valami titkos jelbeszéddé, ami csak A Tiéd és [… Tovább]
