Korber Viktória : Korber Viktória: Nyugalom

Végre letisztult bennem a Mindenségben megbújó Csend.
A fák kockásra sz?rik az úton a napsugarakat.
A bennem szület?, ringató Egység magával ragad,
S szemeim el?tt feltárul a teremtett, ?si Rend.

Ott vagyok kívül a duzzadó levelekben, a Fényben,
Megérint, s életre kelek t?le egészen legbelül.
Minden elven, s izzó tapasztalássá lényegül.
Hagyom szétáradni… Lelkem szabadon lebeg a Térben

A Hiány formál újra csontképlet? hús mozaikba,
Mozdít tovább, hogy a fényszálak kusza szövevényében
Megtaláljalak magadra álmodott alakban, névben.
S egy életre még hadd felejtsem magam karjaidban….

Legutóbbi módosítás: 2019.09.11. @ 06:43 :: Korber Viktória
Szerző Korber Viktória 14 Írás
Hogy ki lennék én? Teremtett és teremtő. író, olvasó. Látó és látott. Földi vonatkozásban nem számít. A többi nagy része még nekem is titok:)