Arany Tóth Katalin : Elringatta már…

 

 

Fáradt múltnak dohos kunyhójában

lakattal ?rzik a sápadt reményt.

Vágyaknak korhadó ládájában

elringatta bús könnyeit a bánat,

s betemette az álmatlan éjszakákat.

Nyikorgó padló olajos b?ze árad –

a sarokban fekete vaskályha

szétcsúszott könyökcsöve ontja

a mérgez? füstkarikákat.

Teleszítt tüd?nket telítik az évek,

komor arcunk ráncaiban:

küzdelmekkel átverg?dött élet.

 

2006. január 18.

Legutóbbi módosítás: 2019.09.11. @ 06:43 :: Arany Tóth Katalin
Szerző Arany Tóth Katalin 46 Írás
"Csak légy aki vagy, és beszélj a szíved mélyéről- ennél többet senki se tehet." (Hubert. H. Humphrey)