Sokadszor átdolgozott „kiadás”
Ősz van, tél jön el. Álmatag úsznak a légben az árnyak.
Régen messzire, Dél fele, tűnt víg fecskesereggel
Fényed. Mostoha ködben az emberek álmai fáznak,
Máris hó szaga pustol, tör be, ha ébred a reggel.
Téged várlak, bánatom átkos, mély tava árad,
Félhet a lélek a végtelen, árnytele, búskomor éjben,
Ringjad hát velem újra a ritmust! Jó meleg ágyad.
Törjön vastag jégtakaróm buja vágy melegében!
Nyár és tűz heve féktelen égőn csap le a tájra,
Gyarlón kéjeket esdekel, áhít, koldul a vérem,
Sóhajok asszonya, jöttödet álmaim őrtüze várja,
Szörnyen fáj ma az éjszaka rám ült, balga magánya,
Csengőn hulljon a földre csillagok ékköve énrám!
Vágyam röpteti kedvesem égre fel isteni gályahad.
Legutóbbi módosítás: 2019.11.30. @ 12:33 :: Csillag Endre
