Vers

Képek

    Most szemem mögé sorakoznak a képek, – s így megváltoztathatatlanul maradsz bennem –   Tűröm a mindenség jelenét,  a félbemaradt éjszakákat, s a várakozás mozdulatlanságát. Csak tudni  hogy  vagy, ennyi elég nekem, időntúli végtelenben érezni szüntelen, a vállamra [… Tovább]

Vers

Lélekkosár

Teli kosárral gyűjtöm lelked gyümölcseit, az égre varázsolja jelenlétedet a világ rendje. Kikeresem magamban is rutinjaidnak ünnepeit, rám adod köténynek szorgalmad, hátulról árulkodó kezed csak a képzelet.

Vers

HAIKUK

1. Tavasz illata csábít táncra darvakat. Köd ül a lápon. 2. Az est nászt ígér. Ledér légyottra hívja a varangyokat. 3. Virágok esdő imáját megkönnyezte egy kósza felhő. 4. Ízzó alkonyi fény kreált málnaszínű  giccset a tájból. 5. Alkony vérével [… Tovább]

Vers

Barack szedés

      Fényömlés kápráztat. Bal kézben tál. Időkbe vezetnek a fémlétra fokok.   Rózsaszín-fehér bimbók. Szemmel követett csonthéjasok növekedésén, veréb, harkály, rozsdafarkú nyomán  szedem a sárga balladát.   Változó fák. Néhány éve csenevész ágacska-pár, terebélyes lombkoronája szűri az eget. [… Tovább]

Vers

Kékhold

  Kéken csillogott az elengedés éje, letapadt bánatok szálltak a messzeségbe, keserű magányok változást akartak, kék madár tollából szívpárnákat varrnak.

Vers

Forró nyáron

    Hűvös estén az égen sötét fellegek mint távoli hegyek orma. Mögötte villám rajzol kérdőjeleket, egy-egy arc kontúrja, pillanatra feltűnik, aztán tova viszi a szél. Most hajamba túr, fülembe súg, ébredek.   Álmodtam tán’ az arcokat, a hegyeket, összerakta [… Tovább]

Vers

Arcjáték

https://www.youtube.com/watch?v=1tHCe7yW3UY     Ma is vallatnám az arcodat, felgyűlt életedből kicsapna – nem fontos kivel is rokon, tetszik-e, vagy azt tudnom melyik árnyalatát is vetted   minap szívedre – kicsalható szép mosolyodból a minden tisztasága; vár-e ráncaidon tetteidnek hősies láthatára? [… Tovább]

Vers

Szembenézve

  Hogyha rám figyelsz, visszafigyelek,fejet hajtok, mint az érett kalász.Ködbe vésznek tobzódó szóhegyek,ha jössz, nyitva az ajtóm, megtalálsz.   Lelkem terített asztal, ne késs el,étel s tányércsend vár, mikor leülsz,s osztozunk minden kanálzörgésben.Árnyékoddal árnyékomra vetülsz.   Mégis fény maradsz, szívemnek [… Tovább]

Vers

Valahol mégis

Eredetileg egy pályázatra íródott, melyet Lőrincz Mária Magdolna festménye ihletett, ám a vers – túl hosszúra sikeredett. Most csak csendben siratlak.Hazudnék magamnak,ha azt mondanám, az idő gyógyír lehet.Engem csak a bolondok értenek.Várok egy jelet :valahol mégis létezel.Talán a felhők fordulásábanvagy [… Tovább]

Vers

Táncunk

Hiányzott a varázs, az édes kábulat, táncra kért  egy vétlen pillanat. A valóság foszlányain tapostunk merészen. Szorítottál, hogy e csodát csak általad éljem. Sebeid vonzottak,  s alaktalan éjjelek romjain    lelkünk egy  ritmushoz tapadt. ­**** A kar enged, a kéz újra [… Tovább]

Vers

Vagyok

  Néha magamba nézek, a legbelső ÉN-be, aki nem bírál, nem vitázik, csak felnéz az égre és mosolyog.   Szeretem megnyugtató szavait hallgatni, ahogy döngeti egóm falát.   Karomat kitárom, belém szaladok. Hiszem, hogy ÉN is én vagyok.  

Vers

DAFKE!

M. LaurensDAFKE!Ugyan, mi panasza másnak  E nyomorult szájra?  Nekem ebből hasznom nem lesz: Hiszen, ki hallgatna rája?  Mert ha nyugdíjam se lesz már,  Kell a száj, hogy kérjek!  Hogy semmitlen nyomorultként,  Én is: pofázásból éljek.  Pest-Buda 2015. július 15-16. A [… Tovább]