Vers

a sárga kabát

Ott virít egy állatbarát nő. Rajta egy sárga kabát. A vele szemközti járdán szégyenlősre fázva, árván ácsorog egy mezitlábas – nem nőtlen, de nem is házas.- S az est csúcspontjában kérem, azok ott a járdaszélen csak úgy észrevették egymást, és [… Tovább]

vegyes

Hullámok

érzem a forró levegő vibrálását                 érzem a perzselő homokot a lábujjak közt                úgy buggyan ki mint iszap                            egy marok szorításából   és apró buckaként a körmökön elterül                 Sandymount                valahol a város peremén egy villamos döcög    s a fövényen hosszasan vonszolja maga után csikorgását                      leengedem a redőnyöket    kirekesztem a világot                 szűkülő pupillákkal [… Tovább]

Vers

Olyan vagy

  Akár a Nap, olyan vagy, örök és kiolthatatlan, akár a mozdulatlan arktiszi fagy, kiolvaszthatatlan. Mint a szárnyas oltár, aranyba fürdetett gótika, mint a legeslegutolsó krónika.  

Vers

Sirámok

      Szép szerelmünk smaragd könnyei felszáradtak nyomuk sincs máremlékeink cizelláltrojtjait szétcincálja a zsigereinkbeivódott bénaindulat melymegköti reszketeg kezünket pedigbódult agyunk nyújtaná békülésremegváltást remélőnde a holnap virágaitma nem tudjuktarka csokorba szedni elcsattan csókjaink áfonyás íze mára keserédes mákony csupánhagymázas elménktaszít [… Tovább]

Mese

Bodobácsi bodobács

Bodobácsi bodobács Bodobácsra ment el, és egy másik bodobácsi bodobácsot vett el.   Bodobácson bodobács Bodobácsost táncol, a szakács meg bodobácsi bodobácsot pácol.   Bodobácsra bodobács bodobácsi busszal soha többé nem bodobál – bodobácson csusszan.   2015. augusztus 11.

Vers

Gondosan, zsigerből mégis

Konczek József: „…a lélek, jó, hogy foghatatlan, s én emelem és lélegzem, hogy szálljon változó alakban sugározzék e lenti tájon.”       Gondosan, zsigerből mégis           Konczek József  új verseskötetét olvasva      Cseveg, csattog, dörög, simogat, vidámít; [… Tovább]