Lucskai Vincze : Hullámok

érzem a forró levegő vibrálását     
            érzem a perzselő homokot a lábujjak közt    
            úgy buggyan ki mint iszap    
                        egy marok szorításából   
és apró buckaként a körmökön elterül     
            Sandymount    
            valahol a város peremén egy villamos döcög    
s a fövényen hosszasan vonszolja maga után csikorgását     
     
            leengedem a redőnyöket    
kirekesztem a világot     
            szűkülő pupillákkal csíkokra aprítom    
                        megsemmisítem   
            és újra kirakom     
quilling napraforgókat rakok ki belőle     
            van Gogh sárgákat minden kapura    
     
az egyik kezemben Joyce      
            a dublini emberek    
            a másikkal homlokomon egy verejtékcsepp    
                                    gyöngyét felfogom  
ma este is néptelen a színház     
üres széksorok előtt áll a dalnok     
hőség     
hőség     
            elviselhetetlen    
                        a félhomály még őrzi az éj frissét   
            a csendben egy kattanás    
            bekapcsol a kávéfőző átmosása    
     
minden változik     
            a pázsit egyre sárgább    
                        a vadszőlő festeget   
                                    tűzpirosra  
                                    kerítéseket  
a gólyafészkek lakói kifeszített szárnyakkal állnak     
                        a napnak háttal   
            majd ha jelez a biológiai  óra    
                        indulnak   
valahol dézsé fellapozza jegyzetfüzetét     
                        fedlapja skót mintás    
                        a kedvenc sapkája is skót mintás   
            és hosszú sorokat ró bele    
            arról a bizonyos napról    
                        jelenleg   
            P.s.U. Annus 94 Post Scriptum Ulixes    
szimbolikus határvonal a kalendáriumban     
            Ezra Pound húzta meg    
                        azon a napon amikor   
                        James Joyce befejezte az Ulysses írását   
vedd ezt a könyvet és keress egy lakatlan szigetet     
                                    kánikulában jók a lakatlan szigetek  
                        egy nap és az egész világ   
                        az emberek világa   
                                    hát ezt a könyvet vidd magaddal  
            a fordítók ajánlása    
                        és az enyém   
emelem hát poharam JJ kedvenc fehér borával     
                        arciduchessa   
                        jo jo jo serene magyansty az   
                                    winevat feherbour  
     
ha delel a nap     
kánikulában az észak-déli utak ontják magukból legjobban a meleget     
                        felezővonalra költözik a templom tornya is   
                                    és a gázlókon házak vibrálnak  
                                    photoshop és fata morgana  
            árnyéktalanok az útjelző táblák    
            az árokparton feketerigók    
                        széttárt szárnyakkal   
                        felborzolt tollakkal   
                                    napfürdőznek  
első gondolat hogy hőguta     
            de szétrebbennek    
                                    napfürdőztek  
            a kerekek hangja mint mikor a ragtapaszt téped a bőrről    
                        vagy a gyantás depilálás   
a csapágy duruzsol     
            néha a váltó kattog    
                        ha már hegynek látszik a bugaci puszta   
                                    kattog  
                                    kattog  
                                    kattog  
     
2015.08.15

Legutóbb szerkesztette - Lucskai Vincze
Szerző Lucskai Vincze 200 Írás
... ha majd a dalnok, kihal belőlem és állok ismét éktelen ... buckámat hordja szét kóbor szél, reménytelen, ha majd jönnek daltalan, kopár szavak lanttalan és gőg táplálja dacos lelkemet, kerüld majd érintésemet ... mi marad, egy morzsányi falat egy cseppnyi harmat ...