Mindig ott leszel, Nap-arcú másik felem, mint egy tükörálarc, az aszcendensemről gurulsz türelemmel a deszcendens felé. Már látom végtelen szépségű mosolyodból kibomló perceim. Legfinomabb selymű Clair de Lune lepke repked billentyűkön, a szívben; elcsitítani sajgó sebű ellenkezéssé nőtt félelmet. Odaadó [… Tovább]
Kérted egyszer, de – akkor – nem jött válaszom:“Pilla, kérlek, meséld el, szemed milyennek lát…”Hogy milyennek? Akkor kimondom, vállalom,Embernek, igen, téged, s úgy, mint ki szívvel jár; ki éretten épít homokvárat, ha jó,kinek kezében ott a kard, ha veszélyt [… Tovább]
Imre reggel úgy ébredt, hogy már hosszú idő óta most először pihente ki magát. Zuhanyozás után jól esett a reggeli és a kávé, miközben meghallgatta a híreket azon gondolkodott, hogyan szervezze meg a napját. Jókedvűen lapozta fel az [… Tovább]
