Vers

Ifjakhoz

Most bölcselkedem, mert a tapasztalat saját, mint a fotó!   Fiatalság! Táncol, nevet, nem is gondol arra, neki is lesz ősz a haja, barázdált az arca.   Nincs még gondja, nem fáj semmi, rózsaszín az élet, az éjszakák nekik hoznak [… Tovább]

Vers

Bevillanó

                         Bevillanó                                                            Koosán Ildikó                                                                                                            Bevillanó táj az emlék,                     zöldnyirkos hűse megcsapott,                     vén tölgyes alján mintha lennék,                     lombárnyék szűri a napot.           [… Tovább]

Vers

A horizonton nem

Csak a horizonton nempattan a lélek.Táguló tükörben fényevisszaver,arcon csapnakcinkos földi félszek.hozzád felemel.Nem kerget, űz  a halál.Lyukas fazékban babérporosvágy hevül,gondolatunk összekoccan.Az iszonyat kezedre sül.

Vers

egyszerű pitypangos vers

Mennyi szavad áldozod a világra, miközben “egyetemes összhangban él mesés csended”. Mikor tűzrakó hely közepén gyermek csücsül, kezében pitypang, hirtelen valami láthatatlan fújja el, (megmagyarázhatnám ki az, de titok), ezért a gyerek következő bóbitájával is oda ül, érzi magában, ott [… Tovább]

Vers

Csak egy éjszakára

végtelen történelem?   már a semmi is fáj a lét már nem dadog a nagyúr disznó fejét vagy farhátat zabál jönnek új istenek vörösre ülik seggük alattuk a présből eltűnik ha valaki hét krajcárt rájuk bízott keresi mindhalálig légy jó [… Tovább]

Vers

Végérvényes

Még itt vagyok, még álmaim kísérnek,de kiszakad majd belőlem a lélek,s ha túl késő lesz feloldozást kérni,és vétkeimért hő imát remélni, hamis hangú szirének dalára,bűnös magam-búcsúztatásáravisszhangzik majd a siratóének,míg ős-terhemmel enyészetbe térek. Még itt vagyok, még égre nézek néha,még elbűvöl a mindenség [… Tovább]

Vers

Párizsban

Párizsban tavasz van, látod-e a jókedvű időt? A repkény kizöldül, érzed-e a nyüzsgő miliőt? Dal fakad az utcán, az április vihart zaboláz, villámot lovagol, és szunnyadni nem hagyja a láz. Félig telve a Hold, porzik a csillagok tejútja, virágzik a hajnal, s bekacsint a harangszó újra. Felbolydult hangyaboly, a világ [… Tovább]

Adoma

Comspiro – lélegzem veled…

Magam leszek tükröd párás homálya,  átélem a levegő simulását mélységes rezdüléseiden át, visszhangot ver tüdőmben az ütemes lég. Minden lelkek sóhaja voltál. Ezért születtem veled, és általad… végtelen csúcsokra emelsz újra, meg újra,ahogy hullámzik tüdőd erekkel átszőtt labirintusa. Néhanap mikor nincs tér [… Tovább]

Novella

Illat

Szeretett volna beszélni a férfivel, tisztázni a helyzetet, de nem adódott lehetőség. A lányok szinte egyszerre álltak fel a padból, mikor belépett a szigorú igazgatónő. Érezték, hogy valami fontos dolog lehet, ha a gyorsírás órát félbeszakítja. Legutóbb több diákot kiállított [… Tovább]

Monológ

A csók

       Kinn már teljesen kivilágosodott, de nem akarok felkelni az ágyamból. Nyakig húzom magamra a takarót. Még jó, hogy szombat van, és nem kell munkába mennem. Nehezen veszem a levegőt, fáj a fejem. Valahonnan nagyon mélyről köhögni kezdek. [… Tovább]

Vers

Nyersfordítás

Úgy pörgöm lélegzetemet,mint fönt a nap – nyugszom, kelek,és tudom, mit a levelek,hajtok, halódok – létezek. Patak vagyok, mit az ereklüktetésének képzelek,karaj nagy álmokat szelek, és utolérem a szelet. Itt nélkülem is kék a kék, s míg körbe gördül a [… Tovább]