Vers

Megkísértés

Anton Azbe festményéhez       Dolgoztam lezárt bányákban, szemfedőt hol szénpor csipkéz… Vaklóként botlott a lábam, – szívlapáttal lendült a kéz. Tizenhatszor másfél tonna nyomta csillés kamaszvállam, egy volt a nő- s férfinorma, – kardos ekevassá váltam.   Agyamba [… Tovább]

Vers

Nem jöttél el

Nem jöttél el hozzám.Tündöklő tisztáramásért mosakodtál,színes, cirkuszi mutatvány.Megszállottak halhatatlan tüzévelvártalaka felszabadult nap alatt.Térdig érő hóban utánad sóvárgok,dermedt rügyeid csörömpölő csontok,tavasz.

Novella

Semmi gond, Apa, nem haragszom

Mindig megígérem magamnak, hogy tartani fogok az ágy mellett egy kis füzetet, amibe leírom az álmaimat. Minden érdekes élményt megpróbáltam megőrizni, de valahogy mire eljutok a leírás gondolatáig csak halovány foszlányok maradnak, amiket még Freud se tudna biztosan kielemezni. Ez [… Tovább]

Vers

IDŐTLENÜL

     M. Laurens:  IDŐTLENÜL   Időtlen a tér, a rét, erdőben a rejtek, törzseken ágak és azon számtalan levél, miket az őszi szél pajkos gyermekként rezget, s hiszi, hogy mutatóujja az égig felér.   Alant egy lélek halad, múltja [… Tovább]

Vers

Satu

A műhely, mintha tőle nem is volna,úgy állt elsőnek szerszámként a sorba,és köré gyűltek mindenféle mások,a sikattyú, a kirner, kalapácsok,itt barátkozott több száz vasdarabbal,a mindenfélét megtapasztalt asztal, és mintha közös nézőterük volna,úgy ült ott apám harapófogója,és hívogatón tátongott utánaa satu [… Tovább]