Böröczki Mihály - Mityka : Fogasozás

FOGASOZÁS

 

 

Az én kezem egy fél világot szét szórt,

hogy ne babráljam, egy szó is elég volt,

s a vasfogak kiéleződött rendje,

mint súlyos féltés, úgy ügyelt kezemre,

s hogy körületét semmi baj ne érje,

a szomszéd gonddal nyögte a szekérre,

a szántás darabos volt, gurba-görbe,

nagy, hegyes vasak szúródtak a földbe,

s a vaskarom a rögökbe fogódzva,

csak törte, nyúzta, zúzta porhanyósra,

a két tehén feszülve, dűlve húzta,

és billegőzve fordulóztak újba,

a dologtevés ráizzadt a Napra,

ki fáradt jobban, tehén, vagy a gazda,

ez aprósággal amúgy sem törődtek,

csak lesték frissült színeit a földnek,

ott erősültem, s ügyelőn magamra,

fölkászálódhattam súlyként a vasra,

csak ültem, hantnyi zajba lógó csönddel,

s az egész határ tele volt örömmel,

ma gépek húzzák, elveszett a kedve,

de nekem most is tehenes gereblye.

 

Legutóbb szerkesztette - Böröczki Mihály - Mityka
Szerző Böröczki Mihály - Mityka 1007 Írás
1946. Vaszar. Gyönyörű gyerekkor. Iskola. Szeged. Felhőtlen fiatalság. Érettségi. Budapest. Műszaki Egyetem. Kemény kitartás. Diploma. Pápa. Dac és hit. Neki az Ismeretlennek. Vasút. Versek. Vonatok. Pályagörbület. Végállomás. Szombathely. Napilapok. Hetilapok. Folyóiratok. Önálló kötetek. Fénytörések. Vadkörtefák. Vesszőfutás. Antológiák. Ünnepek. Hétköznapok. Két gyerek. Befejezés. Kezdés. Új élet. Szerelem. Öröm. Harmónia. Jegenyék. Stációk. Végtelen út. Vagyok. Tűnődöm. Létezem. Élek. Írok. Anyám templomba jár. Szeretem a vadkörtefákat.