D. Bencze Erzsébet : magzatpózban

 

 

mint villám szökött kertembe a kikelet
lila kábulatban friss színeket kever
violaszín nyoszolyán új táncra csábít
a nap kévéjéből kölcsönkért sugártól
bársonyosan bomlik a nőszirom
föld-puha kereveten millió műremek 

csak szerelemrügyem kifakadása késik
álmaimba fülledt magzatpózban vár
mióta itt felejtettél vérszínű hajnalok
riadt szirénjei felelnek sóhajaimra
harmat ízű csókok helyett
a böjti szél csap arcomba

varázsgömböm végtelenébe tekintek
leolvasni mit üzen létem horizontja
Pándion lányai tán énekre bírnak 
és Vénusz sem fordít hátat nekem
reményem őrt áll minden tavaszban
magától értetődő lesz hiszekegyem 

Legutóbb szerkesztette - D. Bencze Erzsébet
Szerző D. Bencze Erzsébet 155 Írás
Mottóm: „Az alkotás arra való, hogy a lélekbe hatoljon és megérintse szeretettel.” (Jókai Anna) Szülővárosomban, Zalaegerszegen élek és alkotok. A Gondviselésnek köszönhetően három művészeti ágnak is hódolhattam: a zenének, képzőművészetnek és a költészetnek. Végzettségeimnek megfelelően nyugdíjba vonulásomig mint kirakatrendező, dekoratőr, rajz-, biológia-, és énektanár dolgoztam. Alapító karnagya voltam a kétszeres Nívó-díjat és arany-minősítést kiérdemelt Zalaegerszegi Város Fiúkórusnak (1991-1999). 2005 óta a Zalaegerszegi VITRIN Kortárs Képzőművészeti Egyesület tagjaként több önálló és csoportos kiállításon szerepelnek alkotásaim. Gyermekkorom óta írok verseket, de csak 2007 óta jelennek meg folyamatosan írásaim különböző folyóiratokban, antológiákban és online irodalmi portálokon. Versesköteteim: Az ősz illata (2011, magánkiadás), Üveghang (2012, Krúdy kiadás saját illusztrációkkal), Túl közel ( 2019, Pannon Írók Társasága-saját illusztrációkkal) Még több rólam: https://7torony.hu/content.php?c=58873