Zajácz Edina : Tébolyda

József előtt hatosfogat,
Mária meg tolja,
abroncsozni mellkasomat
érkezik a horda.

Karikáznak körbe-körbe,
béget mind a bárány,
vinne engem a gyönyörbe
csorgó nyálú ártány.

Jön a Fiú talpig rézben,
felébredt a jajra,
földre köpött, s szólt ekképpen:
“Szorítsatok rajta!”

Két pár sarut vígan elnyű
a kujtorgó fajta,
míg elkészül a mestermű
manna magját falja.

Mellkasomon tíz abroncs van,
a verete rozsda,
angyal sír a miseborban,
könnyem arcát mossa.

Legutóbb szerkesztette - Zajácz Edina
Szerző Zajácz Edina 197 Írás
1975. november 22-én születtem Nyíregyházán. Végzettségemet tekintve általános ápoló és asszisztens vagyok. Apai nagyapám rokonságába tartozott Váci Mihály költő, az ő és Ady Endre költészete példa számomra. A vers szeretete végigkísérte gyermekkoromat, késztetést az írásra először tizenévesen éreztem. Ekkor még nem tudtam, de azóta igen, hogy a versírás művészet, feladat, amelyet hittel, tisztelettel és alázattal kell végezni. 2010-től a Poet amatőr költők oldalán publikálom verseimet, közülük néhány válogatás antológiákban jelent meg, illetve pályázatokon volt eredményes. Írásaimmal számos irodalmi portálon találkozhat a kedves olvasó. 2016-ban irodalmi munkásságomért Verő László díjat kaptam, ugyanebben az évben megjelent Csöndmadár c. kötetem és a Ratkó József Irodalmi Kör egyik alapító tagja vagyok. Igyekszem megtalálni és megmutatni írásaimon keresztül a magam arcát, az általam képviselt értékeket. Teszem mindezt úgy, hogy közben saját sorsomat és legbensőbb énemet tárom az olvasó elé. Két gyönyörű fiam van, szárnyaszegett angyalként kaptam a földi létbe Márkot, akinek ápolása kitölti napjaim huszonnégy óráját, Levi pedig színesre festi azokat.