Serfőző Attila : Világítótorony 2014.01.12. Serfőző Attila Vers 4 Nyomtatás Beroskadt az est. Tétován pislákol a vizek pereme, árnyak mögött szűrt fény lapul, bámul az ”egyedül” föntről-lefele. * A nyomorult habok egymás ölébe gurulnak, köd kóborol a tájon…(!) Legutóbbi módosítás: 2014.01.12. @ 16:26 :: Serfőző Attila Szerző Serfőző Attila 556 Írás 1960.07.13-án születtem Debrecenben. ElőzőLüktetés KövetkezőKegyetlen ősz