Viking dal edzi éjjel torkomat,
És Koppenhága langy esőre kél,
Északra húz egy kósza gyorsvonat,
A város mára jobb időt remél.
Komótos arccal néz magányosan
A rozsdamarta óriáskerék,
Tuborgtól kábán, részeg-álmosan,
Tivoli-kertben sárga berkenyék.
Járdára lépve ugrok el, dühös,
Csilingel ötszáz büszke kerékpár,
Helsingőr pedig nem is oly büdös,
Csak ha a sajtszag éppen feléd száll.
Micsoda vágyak, milyen mánia,
Látlak még egyszer, drága Dánia!