Boér Péter Pál : Margarin

    

 

 

    Crrr, crrr, crrr, crrr hallatszik a harmatos, hűvös éjszakában az egyre bágyadtabb élni akarást árasztó tücsökdal. A fűszálak egyre kevésbé melengetnek, és a nappali, még fénylő kellemeset, a szivárványszerűen sokszínű, többszörös udvarral körbevett Hold mégoly dagadt fénye sem pótolja a csillagözön közül.

    Most elhallgat, tán dideregve erőt gyűjt megérni a reggelt, mert tücsökéknél nagyon hasonló a helyzet a látókörömön kívülre rekedt rovarözönével.

    A mázlistábbak, néhány hónapot is “átörökélnek”. Meg sem fordul az aprócska csáposok összetett szemű fejükben, egymással hadakozás közben az elmúlás gondolata. Nekik melegedéstől, annak elmúlásáig tart az élet, de ott vannak a kevésbé szerencsések, akiket sokszor “nelégy”-nek nevezünk. Igen, a házi légyre célzok! Röpködnek, szemtelenül, és ha egy fecske, veréb be nem lakja őket, vagy nem repülnek “hű de vidámsággal” az első pókhálóba, három-négy hetet is élnek elaggásukig.

    Ám a tücskök sem rest életmódjuk bohém áldozatai, akik ha végighegedülnek egy nyarat, “lustaságuk” miatt törvényszerű a pusztulásuk. Ők sem állhatnak ki a sorból. Rovaréknál ez a természetes, bogáréknál szintúgy. Egyre halkulóbb, didergő, de még mindig virtuóz zenéléssel sem dobják be a fűszálak szorítóin belül a hegedűt, töröközőjük ugyanis nincs.

    Hátsó lábaikkal művelik azt, ami a fülnek szép, és mikor az ember – a legszemesebb tücsköknek is mérhetetlenül óriás kétlábú -, vacogástól kényszerülten a terasz ablakból néz az udvariasan, alig észlelhetően megkezdett őszkezdetre, szvetterbe bújva fülel a muzsikusok után, akik hipp-hopp valahová elszeleltek.

    Bár messze még az első fagy, amikor bekövetkezik minden soklábú fűlakó, és hasonszőrű röpködő közös vége, de Margarin – nevezzük így – hirtelen elhallgatása aggályokat ébreszt bennem. Tavasszal sem volt hűvösebb, amikor ő, vagy elődei a húrok közé csaptak. Talán elkényelmesedtek, vagy eleve gyengébben jöttek a világra, az elsőknél, mert csak nagyon, nagyon messziről hallom halványan a tücsökzenét. Ám az nem lehet az én Margarinom hangja, különben sem hinném, hogy a nyirkos fűben olyan távolságot bejárt volna ennyi idő alatt.

    Felnézek az előttem minap még dús lombú fára, ahol megritkult, szendén sárgálló levélözön bújik meg az “ihaj, csuhaj sosem halunk meg” gondolkodású, még kövéren zöldellők között. A fűszálak színét még semmi nem bontotta meg, a lugas levelei is kilélegzenek, de Margarin fél órával korábban tucat magával, virtuózan keserű “élni akarok” fúgával csipkézte széppé a csendet.

    Tán elaludt… Gondolom, nekik is jár egy kis szundikálás…  Az is lehet, hogy  a kevésbé harcos, legelsőn sárguló, még csak néhány lehullott falevél sorsára jutva szenderült túl hamar a télbe.

 

 

 

Legutóbb szerkesztette - Boér Péter Pál
Szerző Boér Péter Pál 751 Írás
Nagyváradon születtem, 1959-ben. Nem mondhatnám, hogy kesztyűs kézzel bánt volna velem az élet, de még a szorítóban vagyok! Családtagjaim hiperoptimistának tartanak, azt hiszem nem véletlenül. A humort – ezen belül a szatírát, abszurdot – és a romantikát egyaránt kedvelem. Empatikusnak, toleránsnak gondolom magamat. Egész életemet Erdélyben éltem, élem. Anyám révén erősen kötődöm a székelységhez, de Ők már csillagösvényen járnak Apámmal. Nagyon érdekel a teológia, filozófia, nyelvek, irodalom, és sok egyéb. Fiatalon kezdtem verseket írni, ám a rövid próza vált a nagy kedvenccé. Köteteim: 2010 – “Nagyító alatt” – novelláskötet 2011 – “Le a láncokkal” – novelláskötet 2012 – “A nonkonformista” – novelláskötet 2013 – “Engedélykérés”- novelláskötet 2013 – “Megtisztult ablakok” – regény 2016 – "Fenyőágon füstifecske" – regény 2017 – "Ködös idill" – két kisregény 2018 - "Szabályerősítő" (Válogatott novellák) - e-book Írásaim jelentek meg a Bihari Naplóban, a Reviste Familiaban, a Comitatus folyóiratban, a Várad folyóiratba, a Brassói Lapokban, a Reggeli Újságban, a “7torony” irodalmi magazin antológiáiban (2010-2016), a Holnap Magazin antológiájában, a Holnap Magazin nyomtatott mellékletében, az Irodalmi Jelenben, a kolozsvári Tribunaban, a bukaresti rádióban és máshol.” A világháló adta lehetőségekkel élek: Lenolaj irodalmi és kulturális műhely A Hetedik Héttorony irodalmi magazin MagyarulBabelben CINKE Holnap Magazin PIPAFÜST Szabad szalon Penna magazin Bukaresti rádió AlkoTÓház Weblapom: http://boerpeterpal.blogspot.com/