Bakos Erika : Ha kihalnak a fények

Meddig látod a felkelő napot

és az égen ragyogó csillagot,

ha kihalnak a fények?

 

Érzed-e még az esőcsepp ízét,

mikor nézed a szivárvány ívét,

ha erősek a vétkek?

 

Futsz-e mezítláb harmatos réten,

látsz sólymot repülni fenn az égen,

ha álmodik a jövő?

 

Szíveddel érzed félni a Földet,

és folyót mikor önti a könnyet,

ha majd árad az idő?

 

Van-e még időd szépet álmodni,

és amíg élsz jóságot átadni,

ha nincs több szabad éved?

 

Látod-e az embert újra sírni,

és ki fog majd téged vigasztalni,

ha majd meghal a lélek…?

Legutóbbi módosítás: 2012.09.05. @ 05:56 :: Bakos Erika
Szerző Bakos Erika 228 Írás
Bakos Erika vagyok egy Szeged melletti kicsi faluból. 54 éves, két gyermek édesanyja. Szeretem a szép szavakat, az őszinte gondolatokat és a szép verseket. Kedvenceim: József Attila, Pilinszky János és Ady Endre. Versírásra a férjem halála után adtam a fejem, így próbálom öt éve örömeim, fájdalmaim kifejezni. Az első irodalmi portál, ahol publikáltam gondolataimat, a Poet honlapja. Tagja vagyok a DéeMKá Irodalmi Csoportnak. Nincs saját kötetem, de verseim jó néhány Antológiában megjelentek. Még az út elején tartok, de a költészet iránti alázattal teszem a dolgom. A Héttoronyba tanulni jöttem és megköszönöm a jóindulatú segítséget. Szeretnék a portál aktív tagja lenni. örömmel tölt el, hogy itt lehetek.