Bennem nincs vérrög, mégis szívemben valami elakad, rángat testem. Agyam már fáj lüktetni vélem a valóságot, apró be nem fejezett film az életem, de még vágható, alakítható. Nem, nem nyúlhat bele senki, hisz innom ad a holnap, ereimben vörössé festi vérem minden meg nem született csók. Csak lazán áthajol, nem nevet, alig mosolyog, – olvad a vérrög bennem -, fény égeti mellkasom. Tudom, maradok apró részlet, forog tovább a film, ez a végzet…