Bakkné Szentesi Csilla : Volt egy világ

*

http://youtu.be/0yltuR2wmSQ

 

Volt egy világ, sezlon szélen

kuporogtam kályhafényben,

anyám könnye, mint a csillag,

apám szeme napként csillant.

 

Ott gurultak szerteszéjjel

gyermekálmok, semmi félsszel,

hideg talppal, forró fejjel,

tengert léptem élvezettel.

 

Ha belöktek, s elmerültem,

lelkem kínján nem derültem,

szakadt szívem minden húrja,

apám, anyám féltőn súgta,

 

Ne merészeld most feladni,

a véredet megtagadni,

tenyeredben sorsod képe,

formáld meg a szerencsédre!

 

Fehér lovak, várak: vágyak,

mind a másé, ne kívánjad,

szeretet lesz a szentélyed,

hova mindig bátran térhetsz.

 

Volt egy világ, meleg fészek,

cserépkályha mellett éledt,

nem fázom már, csak hideg ráz,

olyan nagy és üres a ház…

Legutóbb szerkesztette - Bakkné Szentesi Csilla
Szerző Bakkné Szentesi Csilla 299 Írás
Retus nélkül (részlet) az indulási oldalon elfogynak a csokrok, a kezek másnak intenek. a fékcsikorgás fel-felébreszt, s míg igazítok a gyűrött időn, fejemet még ráhajtom a zakatoló szívverésekre. a vonatfütty felvág néhány eret, de már nem értem lángol az ég. tüzét alig érzem. elfordulnak a mosolygó tekintetek.