Sonkoly Éva : Messzire nézve

csak egy estére…

 

Majd karácsony este

parányi hópehely hull kezemre.

Árnyéka sincs, oly tiszta,

őrizném még, kezem fagy-hideg érje,

szikrázzon tiszta fénye.

 

Suttogom kérésem: maradni akarok ily fehéren…

csak egy estére, égi-világba, messzire nézve.

 

Legutóbbi módosítás: 2011.12.14. @ 16:18 :: Sonkoly Éva
Szerző Sonkoly Éva 579 Írás
Gyógypedagógiai tanár vagyok. Az Alföldön születtem, Kaposváron élek. Mióta emlékezni tudok az irodalom rajongója vagyok, mesék, regények, versek. Sok évvel ezelőtt egy tanítási szünetben kezdtem valamiféle belső zenére sorokat írni. Eldobtam, de a gondolat, hogy még egyszer megpróbálom, biztosan izgatott, mert azóta vagyok ezen a téren próbálkozó. Sok kedvencem van klasszikusok, napjaink írói. Mégis, Váci Mihálynál aligha érzékelteti számomra más költő a hiányt, sorai emlékeztetnek életem sokszori újrakezdéseire, hitet adnak. "Újra kezdeni mindent e világon, – megteremteni, ami nincs sehol, de itt van mindnyájunkban mégis, belőlünk sürgetve dalol, újra hiteti, hogy eljön valami, valamikor, valahol…"