Koosán Ildikó : Nem gyújt estére lámpát

 

Nem gyújt estére lámpát

                        

 

ajtó, ablak sorra bezárul,

sárga levél kereng a fáról,

kúrtul a nappali világos;

kertvégen magányos,

kókadt virág;  ez itt az

?szvilág végtisztessége;

részekben pusztul, aludni

indul, elpihen télre a

teremt? er?, meg- meg

kísértve még bágyadt

vágyait az éjszakának;

holnapra kelve h?vösebb

napok járnak, a ház-

tet?ket vastag dér lepi; 

akár az ember, az id? is

megszenvedi az elmúlás

társtalan magányát;

nem gyújt estére lámpát,-

mert nincs miért- a hold…

 

                                             

 

                                             2011 novembere

 

Legutóbb szerkesztette - Koosán Ildikó
Szerző Koosán Ildikó 952 Írás
Koosán Ildikó vagyok. Jelenleg Szombathelyen élek.