Gősi Vali : Isten közelében

 

 

 

Mintha az örök fénybe

lépett volna anyám azon az éjen:

rohantam felé kifulladva

talán utolérem

de eltűnt hirtelen az égbolt

különös tükrében

 

Éppen elértem gyűrött

szép kezét

de villám hasította szét az

égbolt kristályüvegét

és sötét lett hirtelen

Vaksötét

 

Gyengülni kezdett a

bársonyos kéz

szorítása lassan engedett

körben a csillagfény kihunyt

a sápadt Hold nagy kerek

arcán valami sötét

szégyenfolt-féle gyúlt

 

Talán egy felhő vonta rá

leplét félve… sohasem

álltam így a közelében

soha nem láttam a Holdat

ily sötétnek…

 

Rémülten a gyászos lepel

után kaptam

nyomában rám hullt a

fényes hajnal

sokáig rettegtem

a fényre-ébredésben

 

Csak akkor múlt el

szörnyű rettegésem,

mikor megláttam Istent

anyám közelében.

 

Legutóbbi módosítás: 2011.09.12. @ 15:56 :: Gősi Vali

Szerző Gősi Vali 283 Írás
Nekem a vers a lelkem is... http://lelekhangok.blogspot.hu/