Csillag Tamás : Este-otthon

 

Asztal  – egymagában.

Páros tányéralátétek.

Az egyik oldal mindig

üresen marad.

Az olaj serceg,

a serpeny? oldalára

ráég magányom.

 

Az én vacsorám nem díszes.

Tányérra szedett halmok.

Egyszer? vagyok, mint a

villára t?zött hús.

Rágódom – húson, id?n,

a konyhai lámpa figyeli

kényszereimet.

 

Minden h?l ,- ami megmaradt-

zsírba fagyott vacsora a gázon.

Magamnak motyogott

istenhozzádok után

aludni megyek.

 

Villanytalan csendbe

öltözik a lakás, a panel.

A város.

Nyugtalan, zörg? álmaimon

csillagok ülnek és a fekete

égen át-át sütnek az

ólomszárnyú gépfecskék

piros-fehér szemei.

 

Legutóbbi módosítás: 2011.09.06. @ 11:13 :: Csillag Tamás
Szerző Csillag Tamás 394 Írás
Csillag Tamás vagyok, amatőr poéta... 87 telén születtem, kb 5 éve írogatok. A többit elmondják a versek.