Takács Dezső : Repülni tanulok

Felhőárnyék fut a réten.

Fényes seregélyem

torony tetején rikoltoz:

Most próbálkozz!

Déli fohászhoz harangoznak.

 

Anyám már negyven éve

nem vár ebédre, mégis

összehajolnak a jó szagú házak.

Kálvárialépcsőn koldus fuvolázgat.

Loholok, köpenyem szárnya csattog.

Jézus meg a latrok összenéznek.

Csend támad. Egyre mélyebb.

Legutóbb szerkesztette > Takács Dezső
Szerző Takács Dezső 190 Írás
Viharban érkeztem, vaksötét éjszaka. Hajlongó jegenyék, átázott föld szaga, s Anyám volt ott még, meg a bába, mikor belesírtam ebbe a világba, a Sztálin utca nyolcban, alig hallhatóan.