Mikor kis remények
bukfenceznek a járdán,
és felh?dunnát cibál
a nap elé a szél,
mikor estefelé úgy érzem:
most vársz rám,
és nem hiszem el
hogy elmentél…
…akkor lelkembe gy?ri
sztaniolját a féltés,
– süketítve zörög
a nap peremén,
jéghártyába karcolgat
zúzmarás kis vágyakat -,
mégis mosolyra
gy?ri a ráncokat
a holnap szemén,
– mert holnapod enyém –
Legutóbbi módosítás: 2011.01.27. @ 11:45 :: Havas Éva