Bonifert Ádám : Megint közelebb

Nyomtatás

Búcsúzó lombok,

fájó elválások,

hervadó virágok,

lehajtott fejű fák,

a múlás képét

festi a tájra a

télbe forduló

őszülő világ.

Az ablakokra

majd nemsokára

jégvirágokat

rajzol az idő,

s amikor majd hó

borul a vállra,

a hóember is

itt-ott kinő.

Megint közelebb

a végső ponthoz,

szomorú szemű

csillagok fénye

pásztáz hajnalban

s a kelő Nap is

szánakozóan

tekint az éjre,

de nem mondja: baj van.