Megcsillant a fény-korrektor,
szájfényt hányan nyaltak vörös ajkaikra,
nem csattant csók, de mosolyt nyitnak,
kéjes bájaikra.
A fogkoronák megmutatták,
ki lehetne az ágyas,
arcomra illat csábul,
kedvem mégis száraz.
Okolhat engem a vágyak ?rz?je,
k?ris medrébe a lötty is,
van a pokolnak elég hitele,
lesz még olcsóbb n? is.
Legutóbbi módosítás: 2010.08.17. @ 05:40 :: Csonka János