Csonka János : Csöndbe vészek

Nyomtatás

Ó, én ma úgy vélem,
utcafronttal állok hadban
városok-közhelyek,
nyelik rendre szavam.

Esszét hagyni nem fogok már,
elalélok csendes rímben
szürkés cigarettafüstös,
költészetben.

Dics? gondolatok
nem lapoznak eszmét,
helyet adok másnak,
írásuk vessék.

Lám, én is elétek vetem
megszepl?södött arcomat
távba látó szemüveggel,
máshol szedek napokat.

Lényem itt hagyom,
a hajnal most feszül reggelére halkan,
a dél velem emigrál,
az óra éjfélkor kattan.