Kavyamitra Maróti György : Hogyan gondozzátok Anyukátokat?

Szofi – Werfl Andrea kislánya – mikor Anyukája fölolvasta Neki az egyik Hogyan gondozzátok… cím? mesémet, odabújt az Anyujához, és megkérdezte: „És én hogyan gondozzalak Téged?”
Figyelj, Szofi, elmondom ezt is Neked, Kamillának meg Jankának,
és más Kisgyerekeknek is.

Messze-messze – Földünkhöz mégis a legközelebb – a sötétkék világ?rben van egy bolygó, melyet Vénusznak hívnak a hosszúszakállú Tudós bácsik, pedig igazából Szerelemnek kéne nevezniük. A Szerelem és Szépség bolygójának.
   Ezen a bolygón kizárólag nagyon pici kislányok és kisfiúk élnek, igazából nem nagyobbak, mint kicsiny magvacskák, és minden kisfiú és kislány, amikor el?szólítja ?ket a Szerelem királyn?jének hangja, innen ered útnak, hogy egy-egy Anyuka pocijában elhelyezkedjék, és ott várja be azt a kilenc hónapot, míg rá nem nevethet-sírhat a világra.
   Ekként jut minden kisfiú és kislány Anyukához, így jutottatok Anyukához ti is, Kicsikéim.
   És mindabból, amit eddig elmeséltem, jól megérthettétek, hogy Anyukához jutni nem is oly nehéz dolog. Mi több: Anyukátokat gondozni sem nehéz.
   Mindenesetre könnyebb, mint bármelyik eddigi mesémben történt, akár a tündérr?l, akár az elefántról, akár a sárkányról volt szó.
   Mert az Anyukákat például sem etetnetek, sem itatnotok nem kell, mi több, hosszú-hosszú id?n át éppenséggel ? lesz az, aki etet, itat, ringat, altat Titeket. Még tisztába is tesz, amíg le nem szoktok a pelusról, és át nem ültök – végre! – a bilire.
   Evvel hát nem lesz gond, miként Anyukátok elhelyezésével sem, ugyanis Ti a Szerelemr?l éppen oda érkeztek majd, mely hely Anyukátoknak is szállása.
   Jogos a kérdés azért: hogyan gondozzátok Anyukátokat, ha sem szállásról, sem kifutóról, legel?r?l, sem étel-italról gondoskodnotok nem kell.
   Az Anyukák szeretik a mosolyt: legyetek azon, már egészen öklömnyi korotoktól fogva, hogy gyakran mosolyogjatok Anyura. Szeretik az ölelést: ha Anyu fölvesz titeket, soha ne felejtsétek el átölelni a nyakát, hozzábújni. Ezt nagyon szeretik az Anyukák.
   Meséljetek Anyukátoknak: az sem baj, ha igaz mesét mondtok, elmesélitek, hogyan telt a délel?tt Apával, Nagyanyával vagy Papival a Parkban. Homokoztatok, saraztatok-e, mit építettetek, mivel játszottatok? Mindent meséljetek el, de mesélhettek igazi mesét is, azt is nagyon szeretik az Anyukák.
   Kérlek Titeket, ha Anyukátok mond valamit, ne tegyetek úgy, mintha váratlan megsiketültetek volna, hanem figyeljetek oda! Semmi nincs, amivel jobban elkeseríthetnétek egy Anyukát, mint ha nem figyeltek oda arra, amit mond.
   Vigyázzatok Magatokra, avval Anyukátokra vigyáztok: minél kevesebb esés, seb a térden, könyökön, homlokon, annál boldogabb Anyu!
   Ha mez?n jártok, ne feledjetek virágot szedni Neki, ha erd?n jártok, mókust keressetek számára, nem kell megfogni – amúgy se nagyon lehet -, elég megmutatni vagy elmesélni, már attól is vidám lesz; a Tengerb?l csigákat, kagylókat kell szedni Anyunak, a folyókból, tavakból szép kavicsokat.
   Segítsetek a f?zésben Neki: nagyon szeretnek gyermekükkel együtt f?zni-sütni!
   Kedveseim: ha megfogadjátok tanácsaim, így gondozzátok Anyukátokat, sok örömötök, boldogságtok lesz Bennük avval, hogy Nekik szereztek sok örömöt és boldogságot.

Legutóbbi módosítás: 2019.05.29. @ 13:22 :: Kavyamitra Maróti György
Szerző Kavyamitra Maróti György 400 Írás
1951-ben Boldog Sarlósasszony napján születtem. A keresztségben kapott nevemen kívül még az ÃÂrja Majtreja Mandala buddhista rendben kapott nevemet használom előtagként, melynek jelentése: a Költészet Barátja. Voltam segédmunkás, szerszámkészítő szakmunkás, tanár. Jelenleg semmi vagyok: sok-sok érműtétem után leszázalékoltak, igazi semmit-tevő lettem. Ezért írok. Hej,ha csak még egyszer tanterembe léphetnék... Dehogy írnék én ilyen-olyan írásokat: elmondanám a teremben, és az jó lenne. Lettem hát (a drága Arannyal ellentétben) énektanárból éneklő. Elvált vagyok, két nagy gyermek apja, és nagyapja egy gyönyörűségnek, Kamillának, Millának.