Böröczki Mihály - Mityka : Fonódoló

 

 

Hozzád szelídüljek,

hozzád haraguljak?

Ujjam eszelősen

érinti az ujjad.

 

Szíved idelátszik,

szívem odalátszik,

szemed a szememmel

összebújócskázik.

 

Egy életünk kettő

sorsnak elegendő,

kezünket cseréli

Veronikakendő.

 

Semmitől se félek,

ha elhagy a lélek,

hiszen a tiéddel

holtig is elélek.

 

Legutóbbi módosítás: 2010.06.28. @ 07:29 :: Böröczki Mihály - Mityka
Szerző Böröczki Mihály - Mityka 1009 Írás
1946. Vaszar. Gyönyörű gyerekkor. Iskola. Szeged. Felhőtlen fiatalság. Érettségi. Budapest. Műszaki Egyetem. Kemény kitartás. Diploma. Pápa. Dac és hit. Neki az Ismeretlennek. Vasút. Versek. Vonatok. Pályagörbület. Végállomás. Szombathely. Napilapok. Hetilapok. Folyóiratok. Önálló kötetek. Fénytörések. Vadkörtefák. Vesszőfutás. Antológiák. Ünnepek. Hétköznapok. Két gyerek. Befejezés. Kezdés. Új élet. Szerelem. Öröm. Harmónia. Jegenyék. Stációk. Végtelen út. Vagyok. Tűnődöm. Létezem. Élek. Írok. Anyám templomba jár. Szeretem a vadkörtefákat.