Korányi Mátyás : Demokrácia, 82. zsoltár – népuralom, egyenjogúság

 

http://www.mult-kor.hu/20100419_vulkankitores_es_a_francia_forradalom

http://www.biblia.hu/biblia_k/k_19_82.htm

 

 

Gy?lik a düh és a harag a népben,

komor arccal figyelik a falakat.

Felismerték, hogy a mutatott képben

a csillogó kereszt csak egy kirakat.

 

El?kerültek a köször?kövek,

újra egyenesítik a kaszákat.

A „béke és biztonság” üres szöveg,

kavarog a huszonegyedik század.

 

Vulkánhamu felh?je alatt

készül?dnek, kitört az Eyjafjöll.

Kimondhatatlan nevébe ragadt,

hogy a b?nöst ma senki sem menti föl.

 

Mentsétek a szegényt és sz?kölköd?t,

gonoszok kezéb?l szabadítsátok!

Kráterekb?l imádkozzák a jöv?t:

megfogant a fösvényeken az átok.

 

Ítéljetek a szegénynek, árvának;

elnyomottnak, nyomorultnak adjatok

igazságot. Mondd csak, mire várnának,

ha nem hat már fejükben a hangya-drog?

 

A Föld minden fundamentuma inog.

És reped a föld. Vulkánok dühöngnek.

A forradalom szép, isteni dolog,

az Úr állt közepére az ügyünknek.

 

Úgy reped, ahogy szakadékok nyílnak

a hétmilliárdos emberiségben.

Emitt éheznek, ott meg pénzbe híznak,

a pusztítás írva van az igékben.

 

Talán van még egy versszaknyi, kis remény,

hogy megértik, kiknek érteni kéne:

a Teremt? szemében szálka a szegény

és bolygót renget a családok éhe.

 

El?kerültek a köször?kövek,

újra egyenesítik a kaszákat.

És egyszerre fog mozdulni a tömeg,

és lázadás lesz újra az alázat,

 

ha nem csillapítják le ezt a lázat.

 

Legutóbb szerkesztette - Korányi Mátyás
Szerző Korányi Mátyás 7 Írás
Élek. ÃÂrok. Szerelmes vagyok.