Kőmüves Klára : Földzuhany

Nyomtatás

Pocsék idő van, koraszülött főcsomókat nyögnek az árkok,

vízbe fulladások hírétől nyüzsögnek bolyadóvevők,

előre eltervezett merényletükön ügyeskedő esők                                          

segítségére futnak árkon-bokron át hideg szelek,

eltűnnek az ilyenkor szokásos napsugár meleg leheletek.

Hiába miénk a felszín, ha ránk szakadhat ég s hiába,

hogyha lávaképben hozzák  pokol tüzét elénk,

elfeledjük mindig; alkalmi számadás

minden áradás, csak a halál miénk.

(Az ember épp úgy gyűjtöget, mint a mágnes szívű Föld,

 aki virágoskertekkel köszönt, habár a hátán több emeletes göbök;

 Ne féljetek, csak őt mosdatják hűsítő vízözönök!)