virágzó sárgák rózsaszín jácintok
hagymáitok kifogyhatatlan erejével
mert a gyep felujjong lépte nyomán
minden tavasszal valóban kérdezheted
a létünk fölé
valóban a fejünk fölött állnak-e meg
csak egy pillanatra amíg mi állhatatlanok
állhatatlanok lennék vagy csak értetlenek
minek minden tavasz miért kell veled
ébrednie ha az ?sz hervadása eljön
kérlelhetlenül
és mit kezdjek a téllel mit kezdjek a hóval
a hóval amely ritkán szerencséltet és akkor
szerencsétlenséget hoz mert elvásott
a szánok talpa már azt hinnéd nincs is
aki megszán amikor terjedni kezd a fény napról
napra hosszabb és az árnyék rövidül
s az égen a fagyos csillagok közt valami
mozdul és az állatok mind id?vel vemhesek
valami mozdul valaki mozdul valaki felsír
sejti már amikor örülsz hogy örömöd és
a tavaszi barka vagy a jámbor örökzöldek
amelyek egykedv?en helyben maradtak
csak a királyságra várnak amelyet mindenki
másnak képzel és te a domb alatt állsz
döbbenten
Legutóbbi módosítás: 2019.10.29. @ 10:26 :: Radnai István
