Emlékszel?
…valaha csend-királyt játszottunk,
léptünk minden rezzenésit
tisztán hallottuk.
Reccsent az olajos padló,
dermedve megálltunk,
a játékszabályt betartottuk.
Emlékszel?
…büszkén, méltósággal ültél,
egy percig Te voltál a Király,
lépésről-lépésre figyeltél,
szemedben szemünk voltál.
Eggyé váltunk test és lélek,
nem alkudtunk, nem alkudtál.
Most lábunk elé sem nézünk,
csetlünk-botlunk, rogyadozik
járásunk, gödörből- gödörbe
lépünk, megromlott hallásunk,
már-már a színeket sem látjuk,
kárvallott, félszeg, agymosott,
megalkuvó alattvalók lettünk.
Elveszett királyságunk.
Hol vagytok nyakigláb- térdzoknis
bohókás, régi csend-királyok?
Itt vagyunk – suttogtok
Itt vagyunk – halljátok?…
…a szívekben, lelkekben,
friss tavaszi szélben, esőben,
napfényben, minden ölelésben,
itt vagyunk éjjel, itt vagyunk
nappal együtt egy elképzelt
nagy, remény-égbolt alatt.
Legutóbbi módosítás: 2019.10.29. @ 10:26 :: Szulimán Eleonóra
