Itt van az ?sz, teríts a szívemre takarót,
egy fának árnyékát, vagy inkább a saját árnyékod
Félek, néha, hogy nem látlak többé én
hogy hegyes szárnyakat növesztesz
a felh?k peremén
hogy elrejt?zöl egy idegen szembe
mit bezár majd egy üröm levél
És akkor odamegyek a kövekhez
és hallgatok: a szavakat bedobálom
mind a tengerbe
rásüvítek a Holdra és felkeltem
és egy nagy szerelmet formázok bel?le
(EmoÃ?£ie de toamnÃ?Æ? – Nichita Stanescu)
Nyomtatás Majd ha lábam nyomát visszafelé követem, nem akarom, hogy romok, sóvárgás várjanak. A legjobb hinni, hogy minden úgy lett, ahogy lennie kellett. Végül is csak egy biztos: éltem. José Emilio Pacheco: Certeza Si vuelvo alguna vez por [… Tovább]
Nyomtatás Olyan feszes tempóban dolgozott Vera, hogy ideje sem volt magával foglalkozni, a munkán kívül másra is gondolni, de álmában ott kísértett az otthona, az otthagyott gyermekei. Egyre gyakrabban álmodott velük, s ilyenkor sírva ébredt és alig tudott a munkájára [… Tovább]
Nyomtatás Egyik reggel, ahogy a munkahelye felé igyekezett, új hirdetésre lett figyelmes – kutyakiállítást hirdettek hétvégére. „A lovas pályán Országos Munkakutya kiállítás és bemutató” – írta a plakát öles betűkkel. Jelentős esemény egy ilyen izgalmas kiállítás, bemutató. Lesz ott [… Tovább]
Nyomtatás Dr. Kristin Lems, National Louis University, Chicago tanulmánya (Akadémiai levelek – 2021) Fordította: Bige Szabolcs Csaba Akár konyhai rádión, akár fülhallgatón keresztül halljuk séta vagy kocogás közben vagy Bluetooth-on az autóban, akár szabadtéri fesztiválon, kulcsfontosságú szertartásokon vagy [… Tovább]
Nyomtatás A nevezetes szerszámgép öregecske volt, akárcsak a gazdája, aki megvált tőle, minthogy felszámolta a műhelyét, valamelyik, Rábéhoz közeli faluban. Az ezerkilencszáz hatvanas évek elejét írtuk, amikor Muschitz Karcsi (†) – a kedves vevő -, már több szakmának is a [… Tovább]
Nyomtatás Harang szól a holdatlan, szívtelen éjjen, menj az Elvira-kapuhoz, hol szerelmem kihuny. És mondd meg istened napjának, hogy soha többé nem akarom látni, hogy már az út és a dal magányává lettem. – – Árnyék, árnyék vagyok és [… Tovább]
Nyomtatás A hársfa árnyak mély ölében, ahol mindkettőnk ágya volt, gyöngéden – ott lent a tisztáson, virág és fű összehajolt. Erdő előtt bent a völgyben Tam-tatam-hej! S az éj, oly kedvesen dalolt. És én rohantam, fenn a réten [… Tovább]
Nyomtatás Az első éji dalt Goethe-től kevesebben fordították, pedig az itt leírt színtér a vándorlás kiváltó oka, induló imája. Wanderers Nachtlied ( I. ) A vándor éji dala_I. Der du von dem Himmel bist, Ki a mennyből szállsz alá, Alles [… Tovább]
Nyomtatás Johann Wolfgang von Goethe alábbi, pár soros versét már előttem igen nagyok is lefordították. Nem kívánok velük versenyezni, ám kihívásnak éreztem a néhány szó hangulatát a magam szűrőjén keresztül visszaadni. Wanderers Nachtlied_II. A vándor éji dala_II. Über allen Gipfeln [… Tovább]
Nyomtatás LORE-LEY (Heinrich Heine) LORE-LEY Ich weiß nicht, was soll es bedeuten, Bár tudnám, belül mi feszélyez, Dass ich so tarurig bin; Hogy olyan szomorú vagyok; Ein Märchen aus altan Zeiten, Letűnt idők vén meséje, Das kommt mir [… Tovább]
