Betakar minket az éj

Betakar minket az éj, elevenség, ragyogás…

 

Betakar minket az éj, elevenség,
ragyogás, míg spirális hajlatokon át,
testünk p?rén cipeli a szerelmi igát…

Obszidián ?r, távolodva közeledünk,

mit a kéz felmutat: oltár és ég? áldozás
s a titkok titkának titka,
melyek léthálóinkban fennakadtak.

A szerelem halászai vagyunk,
belemerülve a hullámzó-vonagló
engedékenységbe, s az id?n túli
id?be. Kezeinkben kiszolgáltatott,
mégis méltóságos csillagok.
Lázas nyugtalanság képei…

 

Lehet, hogy kihalásztuk az éjszakát?

25látogató,2mai

Szerző Leleszi Balázs Károly 41 írás
1958-ban születtem Budapesten református lelkészi családban... Fiatalabb koromban jelentek már meg verseim különböző irodalmi lapokban, 20 évnyi hallgatás után kb 5 éve újra írok. Hozzám leginkább a szakrális versek állnak közel... Az életem folyamán 4 v. 5 munkahelyem volt, jelenleg a gyermeknevelés területén dolgozom... Eddig hét könyvem jelent meg... Voltam fent, voltam lent életem folyamán; voltam hajléktalan, és vagyok most hajlékkal rendelkező - és vagyok most az rök Hajlék felé igyekvő...

6 Komment

  1. Köszönöm Mária! Nagyon kedves vagy! Hosszú utat teszünk meg az évek alatt, elesünk, felkelünk, aztán újra kezdjük. De mit is? S ez a lényeg a: mit is-t! A költészet: barangolás az univerzumban. S míg járkál a kozmosz benyomódó szövetfeleletén, leírja az érzéseit, vagy azt, amit lát. A költészet: megtalálni azt a Jákob-létrát, amivel fel lehet jutni az egekbe. S ez néha nem könnyű. Mert hátra kell hagyni, mindazt, ami földi és időleges…

Hagyj üzenetet