Igyekeztem hát, már ha bátyám is olyan nagy dolognak tartja, ami itten készül?dik, nekem is örömmel kell fogadnom és minden lehetségest megtenni azért, hogy mindenkinek elegend? öröme legyen. Számba vettem holmijaimat és szolgáimat, amin?ket vinnem kellett, részben magam boldogságára, részben szükségszer?ségért. Semmi nem történhetett azonban gond nélkül, mert most is úgy ütött be a ménk?, amikor nem vártam, hevesen és egész fájdalmasan. Ebédet ütötte a harangszó, amikor lélekszakadva rohant felém egy gyerek.
– Asszonyom, asszonyom, a Júlia személy nagyon vesítozik, valami történt vele. Segíteni kell rajta, mert elvonyul.
Siettem a kölök után a ház szélin lév? szolgaszállásra. Valóban ott vonyított Júlia, a legügyesebb lány, aki minden fürödésemnél segédkezett, azáltal, hogy ? tudta igazán milyen füvek valók a b?römnek. Szerettem a tüzes házba beállított nagy fakádban id?zni, minden hónap els? napján meg is tettem, és ekkor Júlia illatos növényekkel ízesítette a forró vizet. Mostan pedig úgy t?nik, nem lesz tovább lehet?ség erre, mert igencsak betegnek látszódik. Összegörnyedve feküdt szalmavackán, és olyan hangosan jajgatott, hogy fülemet be kellett fognom.
– Milyen tagod fáj? – próbáltam szót érteni vele, de nehezen ment, a jajgatás nem hagyta értelmes szónak elhagyni száját. Rögvest orvosért menesztettem, hátha van még segítség. Az megnézte a jajgató leányt, és csak bólogatott.
– Szökik neki a mirigye, nincs itt segítség semmi, ha csak az Isten meg nem szánja gyorsan! – nyilatkozta ki a gyógyítói tudománnyal megáldott személy.
Már csak imádkozni lehetett szerencsétlenért, ezt meg is tettem, elmondtam jó pár imát, esküvést, hátha ezzel segítek neki nagy bajában.
„Egér segítse bajában, békanyál köpesse ki, haja kunkorodjon, féreg eltávozzon, gyorsan, gyorsan”
De nem használt semmi, másnapra kimúlt, úgy kellett egy gyékényben kihordani, temetni. A temetésre összegy?lt egynéhány várbéli, akik kedvelték a meghóttat, így ki is vonultak vele, egészen a megásott gödörig. Én pedig jól elgondolkodhattam, ki lesz, aki ugyanúgy illatos fürd?vizet forrósít nekem.
– Ilona, gondoskodj megfelel? növényekr?l a forró vizemhez, hó elejére meglegyen, mert különben szíjat hasíttatok a görnyed? hátadból! – dajkám ekkor tudta, legjobb lesz, ha minden tudományát beveti, mert nem szívlelhetem, ha parancsaimat nem a legmegfelel?bb módon teljesíti.
Mindezeket leszámítva nagyobb zökkenések híján zajlott a készül?dés életem nagy napjára.
Legutóbbi módosítás: 2019.06.25. @ 10:59 :: P. Szabó Mária
