Vandra Attila : Tik-tak

Gondolatok egy két évvel ezel?tti élmény margójára. A Brassói Lapok nem jelentette meg. Szerintem aktuális gondolatok.

 

Tik-tak-tik-tak…

 

Egyik nap a piacról jövet megszólított egy kreol hölgy: "Nem akar málnát venni? Csak 8 lej kilója." A hölgy mellett három holtfáradt rajkó kókadozott, a legkisebb lehetett 6-7 éves, a legnagyobb nem több mint 12. A kicsi üres kenyeret majszolt. Nem málnáért indultam, nem álltam meg a teli szatyraimmal. "Hatért is odaadom!" – szólt utánam. Az öt már túl vonzó ajánlat volt. Vettem egy kilónyit. Még végiggondoltam, hogy aligha adja el a kosárban maradt málnát, hiszen már este hét óra, majd indultam hazafelé. Alig tettem néhány lépést hangoskodásra figyeltem fel. Polgár?rök zavarták el a málnaárust társaival együtt.

Tik-tak-tik-tak…

Másnap felülök a 17-esre, tele van. Egy adott pillanatban feláll valaki. A mellettem álló fehér ruhás n?, kosárral a karján leül. A n?, aki mellé leül végigméri, majd feláll. Nem szállt le a következ? megállóban. Csak ekkor t?nik fel a fehér ruhás n? kreolsága. Leülök melléje. Végigmérem. Ruhája el?ítéleteinket meghazudtolóan tiszta, vonásai feszültek, nem tudják palástolni elfojtott dühét. ?is látta, a mellette ül? miért állt fel.

Tik-tak-tik-tak…

Leülök melléje. Kosara üres. "Málna volt benne?" – szólítom meg. "Igen." "S mennyi fér bele?" "Kb. 10 kiló." "S mennyi id? alatt szedi ezt tele?" " "1 egész nap, kora reggelt?l sötétedésig, de az egész család szedi." "S még egy nap, amíg eladja…" "Ha el tudom adni…" "S a polgár?rök miért kergetik el?" "Mert nincs termel?i engedélyünk. De hát két hétre, amíg a málnaszezon tart, nem éri meg kiváltani." A beszélgetés itt megszakadt. A fehér ruhás n? leszáll a megyei kórháznál, oda igyekszik…

Tik-tak-tik-tak…

Eszembe jut az esti málnaárus. Kezdek számolni. 10 kg málna ára 8 lej (S nem tudja eladni az egészet, s semmi esetre ezen az áron!) Ez legalább négy ember kétnapi munkájának ára. 10 lej napi jövedelem/f?. 200 lej havi jövedelem. 55 Euró/hó. 14000Ft/hó. Kevesebb, mint a romániai minimálbér fele… Megdolgozott pénz. Te szednéd a málnát ennyiért?

Tik-tak-tik-tak…

Én szeretem a málnát. S sokan így vannak vele. Ám minthogy egy napig szedjem a t?z? napon kockáztatva, hogy esetleg egyik bokor mögül Marci bá[1] morduljon rám, inkább lemondok róla. Örvendek, ha van valaki, aki árulja. Ám a polgár?rök elkergetik. A törvény betartása mindennél fontosabb! Még akkor is, ha a törvény rossz?

Tik-tak-tik-tak…

Elképzelem, amint "padtársam" munkára jelentkezik, a mell?le felálló hölggyel hasonló nézeteket valló munkaadónál… Nem csodálkoznék, ha hirtelen betelne az addig üres munkahely… Nekem volt kreol munkás a kezem alatt, amíg a Coloromban dolgoztam. Szorgalmas volt. Amikor egyszer elt?nt valami, mindenki rá gyanakodott. Az elveszett tárgy megkerült. Nem ? volt a tettes…

Tik-tak-tik-tak…

Azon t?n?döm, ha "padtársam" munkát keresne, s nem vennék fel, s nem tudna málnát se árulni, akkor mit tehetne. Az éhez?nek beszélhetünk az etikáról, a törvényekr?l… S az a adó, amit ?k esetleg nem fizetnek meg, nem elég egy éves feketehalmi[2] üdülés költségeinek fedezésére.

Tik-tak-tik-tak…

S azon, hogy amikor elkergették ?ket, abból mit tanult a három rajkó? A törvény ?rei gondolom, azt hiszik, hogy ezzel megtanították ?ket a törvényt tisztelni. Én azt hiszem mást. Dolgozni próbált, s nem hagyták. A törvény ?rei ellenségek. Az ellenség elvárásait nem kell követni. Egyesek egykor a betyárokra is istenítették, pedig rablók voltak. 

Tik-tak-tik-tak…

Ha már a legnagyobb kifogásunk ellenük, hogy nem akarnak dolgozni, s nem tisztelik a törvényt, miért követünk el mindent, hogy a kevés munkakedvüket is elvegyük? Én szeretem a málnát, s sokan vannak vele így. Ã??k szívesen szedik. Megoldást kellene erre találni. Mindenki jól járna vele.

Elképzelem, hogy egyszer a helyzet megfordul. Elképzelem, hogy "padtársamnak" kell majd döntenie a sorsom fel?l, s egyenl?ségjelet tesz majd közém, s a mell?le felálló n? közé…

Tik-tak-tik-tak…

Ideje megoldást találni. S nem olyant, amelyr?l elmondhatjuk, hogy tettünk valamit, hogy ne üljünk keresztbe tett kézzel. Hogy elköltöttünk X millió Eurót egy „integrálási projekt" keretén belül, melynek a mottója: "Látod, én mindent megpróbáltam, de…(nem sikerült)" A málnaügy megoldása egy apró csepp a pohárban, de sok kicsi sokra megy.

Tik-tak-tik-tak… Mi ketyeg itt állandóan? Ideje szétszerelni… Ám mi az Európai Uniós integrációval, s egyéb fontos dolgokkal vagyunk elfoglalva.

 


[1] Medve

[2] Börtön van ott

 

Legutóbbi módosítás: 2008.06.18. @ 13:00 :: Vandra Attila
Szerző Vandra Attila 728 Írás
Fő foglalkozásom minden lében kanál. Vegyészmérnöki diplomával sok mindennel foglalkoztam, a legkevésbé a mérnöki életpályával, amelyet otthagytam, miután két évet lehúztam a feketehalmi „színes pokolban.” Azóta főállásban kórházi biokémikusként dolgozom, de másodállásban tanítottam kémiát, biokémiát, fizikát, vitatechnikát és kommunikációelméletet. Önkéntes „munkahelyeim” és hobbijaim még színesebbé teszik a foglalkozásaim palettáját. Számomra meghatározó volt a vitamozgalommal való találkozásom, mely után dominóeffektusként következett a meggyőzéselmélet, pszichológia (tranzakció-analízis) matematikai és pszichológiai játszmaelmélet, neveléselmélet, konfliktuskezelés… lehet valami kimaradt. Hobbijaim: a főzés, természetjárás, utazás, fényképezés, történelem, nyelvészet, az unokázás, és ja persze, szinte kihagytam: az irodalom! Maximalistának tartom magam, amihez fogok, azt szeretem jól végezni, de nem vagyok perfekcionista. A tökéletességtől hidegrázást kapok. Hiszem, hogy egy írónak nem az a szerepe, hogy tükröt mutasson a a társadalomról. Arra ott vannak a hírműsorok. Sokkal inkább az, hogy elgondolkoztassa az olvasót. Egyes írásaim “befejezetlen” , nyitott végével pont ez a szándékom.