ÁÃ???gy ragyogsz te is, s hogy ne sebezzen
Az örök éj, szemem el kell fednem,
És felh?idr?l kell, hogy daloljak,
A felh?n Napsugarak ragyognak,
Így ragyogsz te is, s hogy ne sebezzen
Az örök éj, szemem el kell fednem,
És felh?idr?l kell, hogy daloljak,
Piros, zöld, fehér színekben futnak
Érted, hogy eltakarjanak szépen,
Napnyugtakor, hajnalban és délben–
És a csillagok rólad dalolnak.
Ám e kórus alatt némán fekszem,
Mint a kövek, míg szárnyát a sötét
Kitárja — s amint a közelemben
Vagy, felébresztem Memnón énekét,
S minden figyel, hiszen te szórtad szét
Örök tüzed: ott él a kövekben.
2008-02-21
Daybreak
As blazes forth through clouds the morning sun,
So shines your soul, and I must veil my sight
Lest it be stricken to eternal night
By too much seeing ere my song be done,
And I must sing your body's clouds that run
To hide you with their crimson, green and white
At sunset dawn and noon–and then the flight
Of stars that chant your praise in unison.
But I beneath the planetary choir
Still as a stone lie dumbly, till the dark
Lifts its broad wings–then swift as you draw nigher
I raise Memnonian song, and all must hark,
For you have flung a brand and fixed a spark
Deep in the stone, of you immortal fire.
