Bocsátod a bűnt, hogy megszülettem,
Mi én bűnöm, bár korábbról fakad?
Bocsátod bűnöm, mit elkövettem,
S teszem megint, bár bánom múltamat?
Nem bocsáthatsz: mást is tettem,
Bűn, s megmarad.
Bocsátod a bűnt, hogy erőltettem
Mást bűnbe, s tettem övévé hasadt?
Bocsátod a bűnt, hogy elkerültem
Pár vétket, de megtettem huszat?
Nem bocsáthatsz: mást is tettem,
Bűn, s megmarad.
Bűnöm félsz, hogy ha majd késszé szőttem
Éltem, eltűnök: nyomom sem marad,
S magam szidom, mert a Nap fölöttem
Ha meghalok, tovább süt partokat,
S megbocsátsz majd, ha elmentem,
Más nem marad.
–
A Hymne to God the Father
Wilt thou forgive that sinne where I begunne,
Which is my sin, though it were done before?
Wilt thou forgive those sinnes through which I runne,
And do them still: though still I do deplore?
When thou hast done, thou hast not done,
For I have more.
Wilt thou forgive that sinne by which I wonne
Others to sinne? and, made my sinne their doore?
Wilt thou forgive that sinne which I did shunne
A yeare, or two: but wallowd in, a score?
When thou hast done, thou hast not done,
For I have more.
I have a sinne of feare, that when I’have spunne
My last thred, I shall perish on the shore:
Sweare by the selfe, that at my death thy Sunne
Shall shine as it shines now, and heretofore;
And, having done that, Thou haste done,
I have no more.
Legutóbbi módosítás: 2019.07.09. @ 15:19 :: Kovács-Cohner Róbert
