Nap: 2007.12.06.

 merengek   itt   házam küszöbén   alkonyba mártott   tekintettel   szórom   udvaromra   méla búmat    megcsap már   ?sznek lehelete   hínárt  sodró félelme   kap belém   kósza szél   oson felém s mint partra vetett kék palack homok foglya marnék még tátongva  ráborulok zokogva súrolt grádicsomra  közönyös rítusom ostoba fortélyom rabja elveszett lépéseim kutatja  terhek hevederén húzok még egyet nézem kezemet a hevederen húzok még egyet  töml?m vize  elillant forró napok izzó katlanán párolgott szellemem  magasba szökkent  tehetetlen sírja könnyeim [… Tovább]

Itt vagyok– hol is lennék? -,a körvonalamba zárva,s kiszuszog bel?lemaz élet némasága. Így vagy úgy,– e sejtés dadog -,de magunk leszünk mind.mint az esti csillagok. Ember vagyok,isten a mércém,hozzá verem szavam,s a végtelen szélénmosom tisztára magam. A szél szélén megállvautam [… Tovább]

Vasas Anna Lucával még 2004-ben a tegnap fognyomai vérzenek a mán húzza maga után foltos fehér zászlaját az álmok homokjában   ujjaim körbefonják a horizontot egy homokbuckán hímzem régi gyermekdalunkra a halált   szádba csók helyett almát ad a hold [… Tovább]

Hát ez már szerepelt egy másik oldalon, de kiváncsi vagyok, hogy itt milyen lesz a fogadtatás. Két világ pereme ez,furcsa találkozó,mint mikor a téla tavaszba még beleér,de az árokba hányt havonmár rést ütött a nap.Odakinn minden rohan,szikrát okád a hang, [… Tovább]

      Barnán, vágyakkal érkezett, fehéren izzott teste, zöldfényt szóró Csillaga lelkem vörösre festette.   Kéklő égbe repüljünk, fekete gyász, halj! Ne kelts, szürke reggel, lila álom, takarj!        

zsong odabentindulat és téboly ma kirekesztek mindenkit magambólhogy túléljem ami túlélhetetlen oson az éjszakamint valami lassú kínegyre csak húz magába húz a sötétés az elviselhetetlenségiggyötör a tudathogy reggel megintnélküled kell visszaváltoznom csak lennél végrecsak lennék végre hát zsibbadj újraérzéssé bennemés [… Tovább]