vegyes

elképzelt vonalak

az a lüktet? melega köldököd közepénúgy gyújt majd lángrahogy minden létez?idegem zsong és reszketés a szád bódító bíbor vonalaösvényt nyit combomonhogy ujjaid el ne tévedjenekmikor csíp?mt?l egyre mélyebbre jutszés nem lesz tér és id? semcsak képlékeny kábulatés illatodba süllyedekmert örökt?l [… Tovább]

Vers

Zéróképlet

  Két csepp hideg verejték három szó két üveg vodka négy vágás   háromszáz üvegszilánk négy óra hatszáztíz gondolat negyvenhét nyelven   két test egymillió reakció   három képletes halál nulla személyiség     

Vers

Éjcsend

Bíborködöt hint az alkony a zord testű táj szelíd arcára, mint osonó árnyék csupasz házfalon, úgy kúszik az ég fényes oltárára.   Kitárja hatalmas szárnyait, árnyat von a fénybe, némán rezdülő pillája álompárát szór, e meghitt, könnyűtestű magányra.   Támolyog [… Tovább]

Vers

Mondom : Szeretlek

…figyelj, csak Kedves…     figyelj most rám aludni nem tudok a teliholdnál elmondom Neked hogy valami fáj bennem bujkál egy elfojott vágy…    mondom az éjszakában mondom már halkan mondom már mindég hangosabban – szeretlek    

Vers

Meghasadnak

  Meghasadnak. Bel?lük valaha volt személyiségek tántorognak el?, beszélnek varjúul, görényül, gilisztául, sakálul, farkasul, sáskául, kesely?ül, de sem a fák, sem a sírásók, sem a koszorúk,   sem a mécsesek nem értenek a soknyelv? gagyogásból egy szót sem – csak [… Tovább]

Vers

sszenézés

  Ã??k voltak azok, kétség sem férhetett hozzá. A pillantás, a gondolat, a kéz és a szem stimmelt. De mikor egymásra néztek, a négy szem nem tudott egymással mit kezdeni – két pár jég-gyémánt.   A festék megkopott a háromdimenziós, [… Tovább]

vegyes

Csodás álmok jönnek…

…ott, ahol a tenger-szem csillogva hullámzik, s madarak röppennek fel, fel az égig, …ott, ahol a hegyek havas csúcsaikkal a magasba törnek, …ott, ahol az alpesi réten az anemonák szirmai zenélnek, …ott, ahol a feny?k közt álmosan búvik a napsugár, [… Tovább]

Vers

A Tigris gondolatai a létezésr?l

– A “Tigris” c. versciklusból –    „Szertekeringenek a marhaságok,         én akkor gyilkolok, amikor akarok, az a vén alkoholista ott fent                     mindent nekem adott, azt hiszi, van még valami rendszer az általa                     összetákolt ?rült gépezetben, azt hiszi, [… Tovább]

Novella

Lívius

*   De sokszor eszembe jutott már, olyasmit jelentett nekünk a római temető, mint Nemecsekéknek a grund. Az Árpád hídtól pár villamos megállónyira a végállomásnál volt egy kisebb domboldalon, és inkább kicsit elhanyagolt ligetnek nézett ki, semmint temetőnek. ’66 tájékán, [… Tovább]

Novella

A szférák zenéje

  Mihó néni mostanában gyakran hallotta a szférák zenéjét. A csodálatos, hívogató dallam hol innen, hol onnan szólalt meg, legutóbb például a tejfölösdobozból, amikor kinyitotta a h?t?szekrény ajtaját. De hallotta már a teag?zzel felszállni vagy ezüstösen csilingelni a vízcsapból. Az [… Tovább]

Vers

A KÉKSZAKÁLLÚ HERCEG blogja

Második rendbéli pausa, Urak, Asszonyságok. (A képen Jessye Norman látható.) A Kékszakállú: (hangja sok kíntól fátyolozott, csendes.) Megérkeztünk.-Íme, lássad: Ez a Kékszakállú háta. Nem tündököl,mint agávé. Judit, jössz e még utánam? Judit: Megyek, megyek, Kékszakállú. A Kékszakállú: Haj, regö, rejtem! [… Tovább]