Böröczki Mihály - Mityka : Similabda

Bucsuban vehettünk hébe-hóba,

ott néződtem először a tömött,

fűrészporból sűrűlt kis gömböcöt,

gumicsíkján lágyan ingva-lógva.

 

Az apró játék bízvást megkapott,

s én álmélkodva vettem észre őt,

hogy földig ért, majd újra kézre nőtt,

s a két pont között vígan pattogott.

 

Kispénzű voltam, föl nem adva hát

a fura játék vonzó birtokát,

már tudtam is a majd-hogyan-tovább

eszembe rögzült száz mozdulatát.

 

Aztán a vígan illó türelem,

a gyorsra váltott egy tennivaló,

hogy házi mása is megoldható,

már villámgyorssá tette a kezem.

 

Elő aztán a nyűtt harisnyaszár,

a fűrészpor, a gumi pertli és

a dudor gömbön néhány tekerés,

s már irigykedett is a héthatár.

Legutóbbi módosítás: 2015.02.02. @ 08:41 :: Böröczki Mihály - Mityka
Szerző Böröczki Mihály - Mityka 1009 Írás
1946. Vaszar. Gyönyörű gyerekkor. Iskola. Szeged. Felhőtlen fiatalság. Érettségi. Budapest. Műszaki Egyetem. Kemény kitartás. Diploma. Pápa. Dac és hit. Neki az Ismeretlennek. Vasút. Versek. Vonatok. Pályagörbület. Végállomás. Szombathely. Napilapok. Hetilapok. Folyóiratok. Önálló kötetek. Fénytörések. Vadkörtefák. Vesszőfutás. Antológiák. Ünnepek. Hétköznapok. Két gyerek. Befejezés. Kezdés. Új élet. Szerelem. Öröm. Harmónia. Jegenyék. Stációk. Végtelen út. Vagyok. Tűnődöm. Létezem. Élek. Írok. Anyám templomba jár. Szeretem a vadkörtefákat.